RIA-RIA

700 éve született Nagy Lajos, a lovagkirály 2026. márc. 5.

700 éve született Károly Róbert fia, az Anjou-házi Nagy Lajos, aki 40 éven át ült a trónon. Bár a "Nagy" jelzőt csak a 19. században kapta, kora igazi lovagkirálya volt. A művelt és mélyen vallásos Lajos az ötödik leghosszabb ideig uralkodó királyunk.

1326. március 5-én született I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király. Apja a nápolyi Anjou-házból származó Károly Róbert, anyja Piast Erzsébet, Nagy Kázmér lengyel király húga volt. Anyjához hasonlóan mélységesen vallásos Lajos különösen tisztelte Szent Lászlót. A szentté avatott magyar lovagkirály képét verette aranyforintjaira. Beszélt magyarul, latinul, olaszul és németül, rajongott a csillagászatért, a történelemért és a lovagi életformáért.

Lajos uralkodása szinte folyamatos hadakozással telt, seregeit sokszor az életét kockáztatva, személyesen vezette. Öccse meggyilkolása miatt bosszúhadjáratot indított Nápoly ellen, 1358-ban pedig megszerezte egész Dalmáciát, amivel Magyarország tengeri hatalommá vált. Diplomáciai és katonai sikereit tetőzte, hogy 1370-ben megörökölte a lengyel trónt is, létrehozva a magyar-lengyel perszonáluniót.

A harcok mellett a kultúra és az államszervezés terén is maradandót alkotott. Nevéhez fűződik az első magyar egyetem megalapítása Pécsett és a diósgyőri vár kiépítése.

Felismerve, hogy a hatalmasra nőtt birodalom irányítása új módszereket igényel, kettéválasztotta a kancelláriát, felgyorsítva ezzel a hivatali ügyintézést.

Magánéletét azonban tragédiák árnyékolták be: első feleségét a pestis vitte el, és bár Lajos is megbetegedett, ő kigyógyult a kórból. Második házasságából nem született fiúörököse, ami súlyos politikai dilemmát okozott. Kotromanić Erzsébetnek és Nagy Lajos királynak három lánya élte meg a felnőttkort, akik közül Mária megörökölte a magyar trónt,

Hedvig (Jadviga) pedig Lengyelország nemzeti szentje és uralkodója lett. Az idős király élete végén leprával küzdött. Visszavonultan, vallásos elmélyedésben élt haláláig, 1382-ig.