ZSÍR

A 20 érdekesség a 200 éves Anna-bálról 2025. júl. 28.

A hagyomány szerint az első Anna-bált 1825. július 26-án tartották Balatonfüreden, a Horváth-házban. Az alábbi összeállításban 20 érdekességet gyűjtöttünk össze a közel 200 éves „táncvigalomról”.

1. A balatonfüredi Anna-bált mindig a július 26-i Anna-naphoz legközelebb eső szombaton rendezik meg.

2. A legenda szerint az első bált Szentgyörgyi Horváth Fülöp János rendezte, Anna napkor, mert feleségét Annának hívták.

3. Egy másik történet szerint az úr a lánya tiszteletére hívta életre a bált, de a lányát Krisztinának hívták, viszont az kétségtelen, hogy az akkor 20 esztendős fiatal lány elsőbálozónak számított 1825-ben.

4. A házigazda leánya, az ifjú Szentgyörgyi Horváth Krisztina az első Anna-bál estéjén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki az 1848-49-es szabadságharc altábornagya lett.

5. Krisztina és a hat évvel idősebb férfi házassága mindössze kilenc hónapig tartott. Az ifjú feleség 21 évesen elhunyt, röviddel közös gyermekük, Ernesztina születését követően. A kislány is csupán a hetedik életévét érte meg. Kiss Ernő altábornagyot pedig 1849. októberében Aradon végezték ki.

6. Az Anna-bálra a szezon záróeseményeként tekintettek, ugyanis augusztus már utószezonnak számított a fürdőhelyeken.

7. Az Anna-bál az arisztokraták körében nagy népszerűségnek örvendett. Számos neves személyiség is megfordult a híres bálon, többek között Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, és Blaha Lujza.

8. A bál előtti pénteken rendezték meg a balatoni szívhalászatot, amelynek résztvevői kihalászhatták a tóból a jövendőbelijük nevét. E szokásról már Vörösmarty Mihály és Krúdy Gyula is említést tett. Akkoriban a Balatonra ladikokkal, csónakokkal kievező lányok fából készített kis szívecskéket hajítottak a hullámok közé, amelyekre egy-egy férfinevet róttak. A szívek közül minden lány kifogott egyet, s akinek a neve szerepelt rajta, az lett az első táncpartnere másnap a bálon. A szokás mai napig tartja magát.

9. Kossuth Lajos állítólag az Anna Grand Hotel árkádjai alatt írta a báli tudósításait.

10. Kezdetben az Anna-bálokon a kor divatos táncait táncolták: a keringőt, polkát, a kotilliont, vagyis a francia négyest, a nyolcas quadrillet és az akkortájt divatba jövő csárdást.

11. Ha egy lány egy szezonban kétszer táncolt francia füzértáncot, vagyis kotillont ugyanazon férfiúval, akkor eljegyzésnek illett következnie, különben a lánynak rossz híre kelt.

12. Az első bálkirálynőt 1861-ben választották meg, Huszár Etelka, a „szende, bájos és kellemdús honleány” személyében.

13. I. világháborútól egészen 1954-ig nem rendezték meg a rangos eseményt Balatonfüreden.

14. A balatonfüredi Anna-bál 1954-ben újra megrendezésre került. A színhely előbb a Balaton étterem volt, 1957-től napjainkig pedig a felújított egykori Kúrszalon, a mai Anna Grand Hotel ad otthont az eseménynek.

15. A bál nyitótánca hagyományosan a díszpalotás, amelyet a Magyar Állami Operaház balettművészei mutatnak be az Anna-báli keringővel, Huszka Jenő utolsó szerzeményével együtt, melynek dallamai 1962 óta csendülnek fel.

16. A bálon részt vevő hölgyek számozott herendi porcelánszívet kapnak.

17. A bálkirálynő jutalma az aranyalma mellett egy Viktória-mintás herendi váza, az első udvarhölgy Rothschild-, a második pedig Apponyi-mintás vázát kap.

18. 1968-ban, a 143. Anna-bálra 25 országból érkeztek bálozók, többek közt Belgiumból, Kanadából, Olaszországból és Ausztriából.

19. Az első bálozók közül, a közönség által megszavazott 15 legszebb lányból a zsűri választja ki a három legeslegszebbet.

20. A 200. Anna-bálon a bálozó hölgyek halvány bíbor porcelán szívet viseltek, melyek színét a Tagore sétány rózsalugasa ihlette.