ZSÍR

A ’22-es csapdája? – Kovács Koppányt kérdeztük a Szövetségről, Csemadokról és új szóló lemezéről 2022. jan. 27.

Indul a ’22-es csapdája! Közszereplőket kérdezünk, saját magukról, terveikről, szervezeteikről. Volt újságíró, művelődésszervező, lesz politikus. Most egy igazi rocker kerül terítékre, a Rómeó Vérzik frontemebérét kérdeztük, aki nem mellesleg Csemadok elnök is.

Nemrégiben megjelent a felvidék.ma oldalán egy cikk, amiben az olvasható, hogy folyamatos megújulás jellemzi a Csemadokot, erről mit gondolsz?

Az az igazság, hogy az utóbbi időben ezt nehéz megmondani, mivel a pandémia eléggé szétszakított bennünket alapszervezeteket. Úgy gondolom alapgázon működnek. Nekünk Somorján sikerült a tavalyi évben megvalósítanunk a terveink 70-80 százalékát. Igyekeztünk megtartani a Szent István-napokat. Ez egy egyhetes rendezvénysorozat, ami egy Magna Cum Laude nagykoncerttel zárult.

Hogy mennyire fiatalodik meg a Csemadok, én onnan mérem le, hogy jó páran megkeresnek engem fiatal Csemadok-elnökök, és ebből látom azt, hogy tényleg fiatalítás van az alapszervezetekben, és ennek örülök.  Az én korosztályom is, sokszor fölveti azt, hogy ugyan már, a Csemadok egy kommunista szervezet. Én mindig leszögezem, hogy a Csemadok a legnagyobb magyar kulturális szervezet Szlovákiában, és ez tiszteletet érdemel.

Hogyan egyeztethető össze a somorjai alapszervezet és a Rómeó Vérzik frontemberi pozíció?

Nagyon egyszerűen, engem megválasztottak, nem kértem ezt a pozíciót, 15 éves korom óta a Csemadok tagja vagyok. Utána, meghívtak a vezetőségbe, mint fiatal táncost, rendszeres fellépő voltam az évek során. Aztán, a 2000-es években lettem alelnök később engem választottak elnöknek a későbbiekben, hogy dicsekedjek nálunk egyébként egy nagyon fiatal lendületes vezetőség van a somorjai alapszervezetben.

De hogy válaszoljak a Rómeó vérzik, a gyermekem, én alapítottam annak idején a bátyámmal 1995-ben, tehát nem zárja ki egyik a másikat. Nem baj ha valaki rocker, vagy színész, vagy kőműves, vagy orvos, pont ez a szép az egész Csemadokban, hogy a kultúrát összesíti, és alulról bővíti, ha lehet így fogalmazni.

December végén megkaptam a Magyarság Háza kitüntetését, ezt a Rómeónak is köszönhetem, és a Csemadoknak is. A Rómeó Vérzik megkapta például nemrég, a tavalyi évben a polgármesteri díjat, tehát azért mondom, hogy mi egy társadalmilag is elismert zenekar vagyunk. Nem egy rebellis banda.

Mi inspirált a szóló album szövegeinek megírásakor, ha lehet ilyen elcsépelt kérdést feltenni egy zenésznek?

Évek óta a Rómeó Vérziknek írtam csak szöveget, jött a pandémia, hosszú idő óta érlelődött bennem, hogy szeretnék egy szólólemezt kiadni. Ez abból is adódott, hogy egy lovas cowboy életet élem. Van egy roncsunk, a mindennapjaim azzal telnek, hogy kinn vagyok a lovaknál, és ebből adódik, hogy én ezt a zenét is hallgatom, körülbelül 7 éve country hallgató vagyok. Tavaly sikerült a stúdióban feljátszani ezt a szólólemezt, és hogy a szöveget mi inspirálta. Ha valaki meghallgatja ezt a lemezt, a Vadkelet hősét, mondhatom, hogy majdnem teljes egészében megtudja ki az a Kovács Koppány.

Mi a véleményed, hogy mennyire érvényesülnek a konzervatív hangok a Szövetségen belül?

Nem vagyok tagja a Szövetségnek, az MKP-nak sem voltam soha, amikor városi képviselő voltam, akkor sem voltam tag, de nem titkolom, hogy én az MKP-val szimpatizálok, és szimpatizáltam. Az az igazság, hogy egységben az erő.

Ezt így kell felfogni, ez egy nehéz dió, ez egy nehéz meccs, 19-re húztak lapot a pártok. A céljaikat meg kell valósítaniuk, nagyon nehéz a régi arcokkal. Itt egy új tartalmat kell megfogalmazni, ami megfogja a fiatalokat, ami közvetíti a felvidéki magyarok igazi értékeit.

Hatalmas szakadékok vannak, hatalmas árkok. Bennem is vannak negatív érzések, de bármennyire is szívom a fogamat. Más az érzelem és más a józan ész. Az én véleményem, hogy egységben az erő, de kritikus vagyok. Pont Azért szeretem a Csemadokot, mert a Csemadok, a politikán és mindenen felül áll, és tényleg őszintén a felvidéki magyar kultúrát és a felvidéki magyarokat képviseli.

Ha tippelned kéne, vagy te válaszhatnál az év elején, hogy mi legyen az év szava Felvidéken, vagy a világban, akkor mit mondanál?

Szerintem a világban mindenképpen a szeretet.

És ez most nemcsak azért mondom, mert nemrég múlt el karácsony, hanem azért, mert úgy látom, hogy a szeretet hiányzik a legjobban mostanság. Pontosan azért, mert ha vetünk egy pillantást a világra, akkor látjuk, hogy vannak az oltottak az oltatlanok ellen, sorolhatnám… a kormány az ellenzék ellen. Jézusnak is a szeretet volt a kulcsa ennél fontosabb nincs a világon, hogyha szeretet van, akkor mindenünk megvan.

Magyarországon, vagy Felvidéken ?

Azt nem lehet egy szóban kifejezni. Ha a Kárpát-medencét a magyarságot nézzük, és egyet kívánhatnék, az lenne, hogy a turáni átok tűnjön el!

Túl sok az ellenségeskedés magyar és magyar közt. Mert ilyen népet én még az életben nem láttam másikat! Pedig voltam Amerikában, ismerem a szlovákokat, ismerek pár nemzetet, de ilyen széthúzás, ami a magyarok között van ilyet még nem láttam, nem tapasztaltam. Ha visszatérne a régi idő, amikor tényleg a magyar büszke volt arra, hogy magyar, amikor büszkén fölvállaltuk azt, hogy igenis mi magyarok vagyunk, nemcsak a Kárpát-medencében, az egész világon, hiszen van mire büszkének lennünk több, mint ezer éves történelmünk van. Egy ilyen népnek egy nagyon erős ambiciózus népnek kellene lennie, büszkén, emelt fővel járó nemzetnek kéne lennünk!