LIBERNYÁKULUM

A bizottság elmaradt, a műsor nem – ellenzéki dráma, kormánypárti nyugalom 2025. aug. 7.

Csütörtök reggel a szlovák parlament alkotmányjogi bizottságának rendkívüli ülésére készültünk, amit az ellenzék hívott össze olyan hévvel, mint egy unatkozó gimnazista, aki életében először olvasott Orwellt, és rögtön úgy érzi, hogy ő most a szabadság utolsó védelmezője. A napirenden az Európai Bizottság friss, Szlovákiára vonatkozó kitalációkkal tarkított jelentése és a tavalyi Btk-módosítás állt – tehát a szokásos gumicsont, amit az ellenzék minden második héten rágcsál, hátha kijön belőle egy kis politikai haszon.

A bizottsági terem kongott az ürességtől. A kormánypárti képviselők közül senki sem jelent meg – és valljuk be, érthető is. Minek asszisztáljanak egy újabb színjátékhoz, amit az ellenzék „ülésnek” nevez, de valójában csak egy politikai performansz, tele gyenge retorikai trükkökkel és önsajnáló nyafogással?

A színházi előkészületek ellenére Susko udvariasan megjelent, de az ellenzékieknek ez nem volt elég, ők rögtön picsogni kezdtek, hogy "legalább nem hivatalosan" beszélgethessenek vel. 

Mintha a parlamenti bizottságok sarki presszók lennének, ahol egy kávé mellett el lehet dumálni az „autoritárius elhajlásról”.

Branislav Vančo, a Progresszív Szlovákia örökösen aggódó képviselője, el is pityeregte magát a sajtónak: „Beszélhetett volna velünk a miniszter! Ezek a dolgok országszerte nyugtalanítanak embereket!” – kiabálta, miközben egy háromoldalas sajtóközlemény vázlatát morzsolgatta a kezében, amin vastag betűkkel állt: „Jogállam – veszélyben!”

František Mikloško (KDH), a szlovák politikai nosztalgia élő szobra, egyből kommunistázni kezdett, hiszen mi más lenne a következő lépés egy sikertelen ülés után? „Ez kommunista módszer, figyeljetek!” – mondta olyan dramatikus hangsúllyal, mintha egy ’89-es plakát előtt szavalna, nem pedig egy 2025-ös parlamenti folyosón nyafogna.

Ondrej Dostál (SaS), az örök Don Quijote, újfent kardot rántott a szélmalmok ellen: „Nem tudnak elhallgattatni minket!” – közölte ünnepélyesen, 

miközben senki sem próbálta elhallgattatni őt.

A legjobb színpadot viszont Rastislav Krátky (Slovensko, Za ľudí, KÚ) vitte: „A miniszter és Fico számára az igazságszolgáltatás nem kívánatos jelenség Szlovákiában.” – mondta, majd gyorsan hozzátette, hogy „növekszik a korrupció, több a lopás”. Természetesen konkrétumok nélkül, hiszen az ilyesmi csak zavarná a narratívát.

Az igazság? A kormánypártot számos kétes húzásáért lehet támadni, de nem köteles részt venni ebben a pártpolitikai cirkuszba csak azért, hogy az ellenzék a saját Facebook-oldalára fel tudjon tölteni egy újabb „botrányos leleplezést” – amin három ember osztozik a négy sajtós közül, akik még mindig hajlandóak beülni ezekre a színjátékokra.

A koalíció dolgozik, az ellenzék panaszkodik – ez most már nem kormányválság, ez munkamegosztás.