ZSÍR
A boszorkányok ünnepe – Luca nap
2023. dec. 13.
Kevés naphoz kapcsolódik annyi hiedelem és szokás, mint december 13-hoz, Luca napjához. Különböző termékenységvarázslások, házasság-, halál- és időjárásjóslás tartozik a naphoz, több női munka elvégzése tilalom alá került, és persze nem feledkezhetünk meg a lucaszékről sem.
Az egész Kárpát-medencében ismert hiedelem, hogyha ezen a napon férfi lép be elsőként a házunkba, akkor a bika fog születni, ha nő, akkor ünő lesz. Ugyanez vonatkozik a bárányokra is.
Ezen a napon nem szabadott fonni vagy varrni, mert akkor bevarrják a tyúkok fenekét és nem lesz tojás. De tilos volt a mosás, lúgozás és a kenyérsütés is.
Az Ipoly menti falvakban még az ötvenes években is jártak lucázni a fiúgyerekek. Kelenyén a következő mondókával:
Acét hosztam keteknek,
Cin legyen tájjok,
Cin legyen kanájjok, villájok!
A tehenek bornyazzanak,
A disznók malacozzanak,
A zasszonyok fiazzonak!
Annyi verem buzájjok legyen,
Mint égen a csillag!
A tyukok meg igy heverjenek, e!
Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar nyelvterületen, ezért különösen védekezni kellett a boszorkányok rontása ellen. Sok helyen fokhagymát ettek, azzal dörzsölték be az állatok fejét, az ajtókat és hamut szórtak az ajtók elé. A seprűket eltették, nehogy a boszorkányok elrepüljenek vele.
Több helyen főztek gombócot, amibe férfi neveket tettek, és amelyik felúszott, az lett a jövendőbeli neve is. Ismert olyan variáció is, hogy a lányok a saját neveiket „főzték” meg, és amilyen sorrendben felúsztak olyan, sorrendben fognak házasodni.
De készítettek Luca napi pogácsát is, ezt többféleképpen is. Volt, ahol érmét sütöttek bele, és aki ráharapott, az gazdag lesz a következő évben. Máshol tollat sütöttek bele, és akinek a tolla megperzselődött, az nemsokára meghal.
Luca-napkor vetettek el az ún. lucabúzát: ha karácsonyra kizöldült gazdag termésre számítottak.
De bevett gyakorlat az úgynevezett lucakalendárium is, amikor a Luca és karácsony közti 12 nap alapján jósolták meg, hogy milyen idő lesz a következő 12 hónapban.
Luca napján kezdték készíteni az úgynevezett Luca széket, amihez mindennap egy-egy darab fát illesztettek, de nem tartalmazhatott fémet, kör alakúnak kellett lennie és három lábúnak. Ha az éjféli misén felállt valaki a székre, meglátta, hogy ki a boszorkány a faluban.
A Luca-napi szokások közt meg kell emlékeznünk a Luca-napi alakoskodásról is. A Csallóközben és Nyitra vidékén élő népszokásként is megfigyelhető volt a közelmúltban, hogy fehér lepelbe öltözött legények, esetleg lányok, asszonyok arcukat belisztezik, vagy fehér tüllkendőt tesznek, hogy felismerhetetlenek legyenek. Lisztbe mártott tollseprűvel sepregetnek. Egyes helyeken a lányokhoz jártak, másutt a gyerekeket ijesztgették. Az Ipoly menti falvakban a fonóházakat keresték fel.
Luca-napi tréfaként a legények kicserélik a kapukat, a tetőre viszik a szekeret szétszedve, és ott ismét összerakják – a gazdák bosszúságára.
Galgamácsán ezt általában a lányos házakkal tették meg, de bosszúból vagy haragból is bekötötték, leemelték a kaput, a kútba dobálták a szétszedett szekereket.
De úgy is megtréfálták vagy inkább megijesztették egymást az emberek, hogy töklámpást faragtak szemmel, orral és nagy, vigyorgó szájjal, gyetyát gyújtottak benne, és sötétedés után kívülről az ablakba állították, hogy a házban lakók megijedjenek tőle.
Bese Bernadett
