TE BUZERANT!

A Facebook esete a „jó” nácikkal 2023. jan. 25.

Régtől tudjuk, hogy a Nyugat képmutatása határtalan, a lassan egy éve kitört orosz-ukrán háború óta pedig szinte naponta megerősítést nyer az előbbi megállapításunk. Nem kell messzire mennünk, elég csak a Facebookon görgetnünk kicsit, hogy mely szervezeteknek biztosít felületet és miket tilt le az önmagát hatalmi ágazatnak képzelő közösségi média-felület.

Oroszország egy évvel ezelőtti támadása mindent megváltoztatott, amit eddig gondoltunk a világról. Míg korábban az orosz művészetet a világ élbolyába tartozó, kultúrtörténeti szempontból kiemelkedően fontos alkotások összességének tartottuk, mára a szemétdombra, vagy még inkább máglyák tetejére, a lángok közé száműzendőnek kiáltottak ki mindent, ami orosz. 

Elleneben az ukránok szellemi termékei oly mértékben fel lettek nagyítva, hogy már-már gyomorforgató élményben van része annak, aki valamilyen meggondolatlan félrekattintás révén valamimilyen liberális honlapra téved. Hát még a közösségi média világában!

Történt ugyanis, hogy a náci szimbólumokkal büszkélkedő ukrán neonáci katonai csoport, az Azov ezred tiltólistára került a Facebookon, ám

mit ad Isten, a katonai alakulatot és annak tagjait törölték a káros személyek és csoportok listájáról.

Magyarán mostantól ismét regisztrálhatnak az ukrán nácik a Facebookra és az Instagramra. Mert úgy tűnik, a liberálisok számára léteznek jó nácik is. És hiába a nyílt gyűlöletbeszéd, az erőszak, nekik mindent lehet, csak mert ukránok. 

Van egy mondás: ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy viselkedik, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, akkor az bizony egy kacsa. 

Márpedig az Azov ezred kacsa a javából, méghozzá náci kacsa.

A kérdés csupán annyi, hogy a Facebook miért tűri meg ezeket a kacsákat, miközben elhallgattatja a konzervatív hangokat a felületén. Nyilván ironizálok ezzel, mert tudjuk, hogy nem kérdés: azért teszi, mert megteheti. 

A saját narratíváját erőlteti rá mindenkire. 

Valamiért Zuckerberg és a cége úgy érzi, felhatalmazva lettek azt eldönteni, mi a jó és mi a rossz. Az Azov ezred rehabilitálása pedig egyértelműen bebizonyította, hogy a történelem rossz oldalára álltak, amikor totalitárius, tömegmészáros ideológiák hirdetői mellett törtek lándzsát.

Nyilván a 21. század első negyedében megkerülhetetlen a platform, nekünk, felhasználóknak kell idomulnunk az ő játékszabályaihoz, de el kell fogadnunk mindent, amit a közösségi média ránk erőltet, amiről egyébként mind tudjuk, érezzük, hogy nincs rendben? A válasz egy határozott nem.

Fel kell emelnünk a hangunk azért, hogy a náci kártyát a megfelelő személyek ellen húzzák elő, 

tehát nem a liberális fősodor által nemkívánatosnak, de másképp nem ellehetetlenítő közszereplőkkel szemben, hanem a valóban szélsőséges eszméket terjesztőkkel szemben.

Álljunk bele a vitákba, érveljünk és főleg: ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni.