ILLIBERÁLIS

A felvidéki magyarok 80%-a konzervatív alapon szavazott 2023. nov. 2.

Továbbra is várat magára a Szövetség részéről a választáson elért történelmi 4,38%-os eredmény okainak kielemzése, a következtetések levonása. Bár a párt helyett megtette ezt a média.

E sorok szerzője, illetve a Felvidék.Ma, a Körkép, a Piros7.es, a Napunk, az Új Szó, de még a Globsec műhelye is górcső alá vette már a magyar párt sikertelenségét. Miközben a párt továbbra is a gyász feldolgozásának a tagadás fázisánál tart, hogy az újabb kudarc (ötödik ezen a néven) valójában történelmi eredmény. Sőt, Berényi József szerint győzelem is, hogy immáron végérvényesen legyőzték a Hidat és már csak egyedül maradtak a magyar térfélen (holott Hamvas Bélától tudjuk, hogy végül ketten maradnak, Isten és a bor). De ha legyőzték a Hidat, akkor vajon a lélegeztető gépen lévő párton belüli Híd-platform, az egy politikai eutanázia áldozata talán?

A Szövetség sikerkommunikációról eszünkbe juthat az a vicc, amikor az egyik háziasszony dicsekedik barátnőjének, hogy tavaly a Maldív-szigetekre nem mentek, és alig várja, hogy idén pedig a Seychelle-szigetekre nem mennek. Valahogy így lehet a Szövetség is a parlamenti bejutással… A megbukott vezetőség szerint ugyanis minden a legnagyobb rendben van, így kell tovább csinálni mindent. December 9-én tartanak egy formális tisztújítást, amin mindenki maradhat a helyén és újult erővel lehet újra és újra mindent ugyanúgy és ugyanazokkal csinálni. Erre pedig - Gyimesi szerint is - legalább 3,4 millió indokot tudnak felsorolni.

Az egyik, amin a jelek szerint a világért sem szeretnének változtatni, az politikacsinálásnak és a határozott véleménynyilvánítás felvállalásának továbbra is a teljes mellőzése. Elképzelésük szerint ugyanis a Szövetség gyűjtőpártként való erőltetése működik, így mindenkit meg kell szólítani, tehát mindenki szája íze szerint kell mondani SEMMIT. Csak értenénk, hogy akkor vajon miért lett ismét kudarc az eredmény?! És választ adhatnának mondjuk arra a makacs történelmi tényre is, hogy mégis hogy sikerült elérni, hogy a magyar választók csak valamivel több mint fele (58%) szavazott a Szövetségre, történelmien alacsony volt a magyarlakta területeken a részvételi arány és mintegy 80 ezer szavazat landolt történelmi alapon szlovák pártokra.

Ezek fényében lehet, hogy érdemes lenne megnézni mit kíván a felvidéki választópolgár?

A Szövetség ugyanis jól látható módon döntő részben megtartotta a szebb napokat is megélt MKP választói bázisát, amit – történelmi módon – sikerült kiegészíteni a Gyimesi György által (vissza)hozott régi-új szavazókkal, illetve a Híd maradványai által még megszólítani képes választóréteggel. Azaz, ha a 2020-as eredményekkel összevetjük, nagyságrendileg 20 ezer szavazatról beszélhetünk.

Nem nagyon kell hozzá politológusnak vagy matematikai zseninek lenni, hogy lássuk ennek a 130 ezer szavazónak a nagyrésze konzervatív beállítottságú. Elég csak megnézni a Napunk, az Új Szó vagy a Vasárnap választások előtt megjelent ankétjait, véleményeit, hogy lássuk, a liberális magyar véleményformálók nyíltan vagy burkoltan a progresszívok sikeréért szurkoltak. Külön érdemes megnézni az MKP korábbi EP-képviselőjének nyilatkozatát. Tehát levonhatjuk a következtetést, hogy a 130 ezerből legfeljebb (nagyon vastag ceruzával számolva, erős jó indulattal) 10 ezer lehet a liberális szemléletű szavazó.

Ezzel szemben érdemes megvizsgálni azt a szavazatmennyiséget is, amit a Focus közvélemény-kutató ügynökség mutatott ki exit-poll felmérésében. A mintegy 80 ezer magyar szavazat, ami szlovák pártoknál kötött ki ugyanis meglehetősen tetemes ahhoz, hogy keresztmetszetében is vizsgálat tárgyát képezze.

Ha megnézzük a számadatokat, akkor egyértelműen konstatálható, hogy bár sok magyar szavazatot vitt el a Szövetségtől a Progresszív Szlovákia (kb. 16 ezret), de hatványozottan több szavazat ment el konzervatív irányba, éppen a már említett bátortalan (értsd gyáva) kommunikáció miatt: Smer 10,1% (22 ezer szavazat), Hlas 5,7% (12 ezer szavazat), Oľano 6,9% (15 ezer szavazat), SNS, Republika, KDH stb.: 4,6% (10 ezer szavazat).

Tehát ezekből az adatokból jól látható, hogy az elszavazók közül mintegy 60 ezren konzervatív pártokra adták le a voksukat. De ha még belekalkulálunk némi (vagy leginkább jó vastag) hibahatárt is, valamint azt, hogy minden bizonnyal lehetnek ezek közül jószerivel olyanok is, akiknél az asszimilációs folyamatban már átbillentek és immáron inkább szlovák fejjel szavaznak, még úgy is akkora számról beszélhetünk, aminek akár csak töredékével is képes lenne a magyar párt átlépni a bűvös 5%-os küszöböt.

Ahhoz viszont egy ilyen polarizált és kiélezett világban, mint amilyenben élünk nem a gyávaságot, a szürkeséget és a semmilyenséget kellene választania, hanem a nyílt, világos, bátor és egyértelmű kommunikációt. Ha a Szövetség ezzel önmaga nem azonosul, akkor mondjuk tehetné taktikai számításból vagy annak a 160-180 ezer választópolgárnak a megfelelési kényszeréből.

Nyilván ennek ára lenne a pár tízezer liberális szavazat elengedése és a mesterkélt gyűjtőpártiság erőltetése, amihez egyes beépített ügynökök valamiért nagyon ragaszkodnak…

Csonka Ákos