CINK

A fémkitermelés miatt kerülhet stratégiai hátrányba az USA? 2022. jún. 10.

„Olvasgatom a Defence news írásait. Belebotlottam egy érdekes hírbe: az USA Kongresszusa elé törvényjavaslatot terjesztettek be a védelmi ipar számára elengedhetetlenül fontos ritka fémek és félfémek stratégiai készletezéséről. Az ok egyszerű: a bányászat, az előállítás és az import bizony olyan országoktól függ, amelyeket az USA éppen ellenségnek tekint. Azok a fránya globális ellátó láncok, amiknek a kiépítése évtizedekbe tellett…

Wolfram

A katonai felhasználás területei: rakétamotor-fúvókák és orrkúpok, repülőgépgyártás, páncéltörő lövedékek. Bónusz: magfúziós reaktorok belső terének burkolása.

A Föld teljes volfrámkészletének nagyjából fele Kínában található. 2020-ban Kína adta a globális volfrámkitermelés mintegy 85 százalékát. (2010-ben a termelés visszafogásával Kína a wolfram világpiaci árának hirtelen és nagyarányú emelkedését idézte elő).

Oroszország is bányász wolfram ércet és állít elő wolframot - a kitermelés mennyisségét tekintve a 3. a világon. (Nem találtam rá adatot, de szerintem a szükségleteit a haza bányászat és előállítás kielégíti).

Titán

A katonai felhasználás területei: sugárhajtóművekhez, űrhajókhoz, katonai felszerelésekhez, csapágyakhoz, testpáncélhoz.

Az USA belföldi felhasználásának mennyisége meghaladja az általa bányászott és előállított titán mennyiségét.

(A titándioxidot egyébként sokkal szélesebb körben használják fel, még a gyengébb minőségű tejbe és tejtermékekbe is belekeverik, hogy fehérebb legyen tőle az áru. Az EU ez év augusztusától tiltja a titándioxid élelmiszerbe való keverését. De ezt csak úgy mellékesen, + infóként a titánról. Ez egyébként az E171).

Egy április hír: az Airbus arra kérte az Európai Unió vezetőit, hogy ne akadályozzák meg az Oroszországból származó titánimportot. A fontos fémre vonatkozó szankciók kárt okoznának az űrhajózással és repülőgépgyártással foglalkozó vállalatoknak, az orosz gazdaságnak viszont nem sokat ártanának. (Az Airbus titánimportjának 50%-a származik Oroszországból).

A Boing viszont teljesen lemondta az oroszországi titán importját. (A cég titánimportjának egyharmada származott Oroszországból).

Kobalt

Katonai felhasználás: repülőgépipar, akkumulátorok, számítógépgyártás (egy laptopban kb. 30g kobalt van).

A világ legnagyobb készlete Kongóban van, ám az ottani bányák 70%-a kínai tulajdonban.

Antimon

Katonai felhasználás: félvezető eszközök, infravörös érzékelők, diódák, égésálló felületek, páncéltörő lövedékek, robbanóanyagok, nukleáris töltetek.

A világ kitermelésének 90%-t Kína adja, Oroszország a 3-4. helyen van.

Az EU, az USA és Japán gazdasága is jelentős importfüggőségben áll az antimon tekintetében.

A probléma: a szükségletekhez képest kevés az antimon, 10 éven belül Kína is importra szorul!

Ritka földfémek

Lantán (La), cérium (Ce), prazeodímium (Pr), neodímium (Nd), prométium (Pm), szamárium (Sm), európium (Eu), gadolínium (Gd), terbium (Tb), diszprózium (Dy), holmium (Ho), erbium (Er), túlium (Tm), itterbium (Yb), lutécium (Lu).

Katonai alkalmazási területeik: nagy erősségű ötvözetekként (Sc, Y, Yb), elektronikában, számítógép-kapcsolókban (Sc), lézeres eszközökben (Sc, Y, La, Dy, Er, Nd), monitorok képalkotó egységeiben (Sc, Y, Eu), mikroprocesszorokban és merevlemezekben (Ce), kommunikációs eszközökben (Y, Nd, Yb), nagy fényerejű eszközökben (Pr), akkumulátoriparban (La), optikában (Y, La, Ce, Pr, Eu, Gd, Tb, Er), korróziós technológiákban (Sc, Pr) nagy erejű mágnesekben (Nd, Sm, Dy, Ho, Tm)

A Föld kitermelésének 90%-t ezen fémekből Kína adja. Stratégiai pozíció, ugye?”

Forrás: Szabó József/FB