ZSÍR

A férfi, aki sosem látott nőt 2024. febr. 3.

A görög szerzetes története, aki úgy hagyta itt a földet, hogy sosem látott nőt

A történet szerint 1856-ban, alig néhány órával a születése után a kis Mihailo Tolotos magára maradt a nagyvilágban, ugyanis édesanyja elhunyt, és nem jelentkezett egyéb családtag, aki magához vehette volna. A kisfiút végül az Athosz-hegy szerzetesei fogadták örökbe, tőlük kapta a Mihailo Tolotos nevet is.

Tolotos így a szerzetesek gyámsága alatt nevelkedett a kolostorköztársaság falai közt, tehát gyakorlatilag beleszületett az ott érvényben lévő szigorú szabályozásokba, amelynek egyike az a bizonyos „nőtilalom”. A szabály értelmében egy nő sem léphet be az Athosz-hegyi kolostorlétesítmény területére, de még csak az ötszáz méteres körzetébe sem. Érdekesség, hogy 

a tilalom a 10. századból ered, de még a mai napig érvényben van, és akár 12 hónap szabadságvesztésre is ítélhetik azt a nőt, aki megszegi.

Mihailo Tolotos sosem hagyta el a kolostorköztársaságot, így az 1938-as halála után úgy maradt fenn a köztudatban, mint a férfi, aki leélt 82 évet úgy, hogy sosem látott nőt. Azt azért leszögezném, hogy a történetnek semmiféle történészek által bizonyított alapja nincs, a híres szerzetesről először a The Edinburgh Daily Courier tudósított 1938. október 29-én. Elképzelhető hát, hogy Mihailo Tolotos története csak legenda, amelyet a cölibátus népszerűsítése céljából kezdtek el terjeszteni, azonban figyelembe véve a szigorú szabályozásokat és a szerzetes életmódját, egyáltalán nem nehéz elhinni, hogy a férfi csupán a könyvekből tudhatta, milyen is a másik nem.

Az Athosz-hegyi Köztársaságot hivatalosan 1913-ban nyilvánították autonóm területté. 

A görög mitológia szerint egy hatalmas óriás sziklát dobott a tenger istenére, Poszeidónra, de a szikla Makedónia közelében ért földet, így jött létre a Hálkidiki-félsziget, tehát a kolostorköztársaság helyszíne. A szerzetesek Kr.u. 4. században költöztek a félszigetre, székhelyül pedig Kariész városát választották, amely a mai napig a szerzetesközösség elnökének, valamit az állam által választott helytartónak otthona.

Napjainkban körülbelül 2000 szerzetes él az Athosz-hegyen teljes elszigeteltségben. 

A területről nem csak a nők, hanem a nőstény állatok is ki vannak tiltva, amely alól az egérfogó macskák az egyetlen kivételek. Úgy tartják ugyanis, hogy ez a cölibátus megtartásához vezető legegyszerűbb út. Ezen kívül létezik még egy legenda is, amely magyarázatul szolgálhat a tilalomra. A legenda szerint Szűz Mária hajója itt ért partot a Kr.u. 1. században, Mária pedig megáldotta a területet. E nemes gesztus előtt tisztelegve eldöntötték, hogy csakis Szűr Mária képviselheti a női nemet a kolostorköztársaságban, amelyet „Isten anyjának kertjeként” is neveznek.

A szerzetesek életmódjáról készült dokumentumfilm az alábbi hivatkozásra kattintva tekinthető meg: 

Sárai Erika

Forrás: rarehistoricalphotos.com , index.hu
Nyitókép: www.ladbible.com