ZSÍR

A gigaprojekt, amely örökre megváltoztathatja a Közel-Kelet térképét 2025. jún. 28.

Képzeljünk el egy hidat, amely összeköti Ázsiát és Afrikát, átívelve a Vörös-tenger egyik legfontosabb szorosán. Egy bibliai történet inspirálta mérnöki és geopolitikai szimbólumot, amely óriási löketet adhat a gazdaságnak. A Mózes hidat, amelyet Egyiptom és Szaúd-Arábia tervez megépíteni a Tiráni-szoroson keresztül, sokan „sivatagi ábrándként” emlegetik, pedig a projekt a 21. század egyik legambiciózusabb infrastrukturális vállalkozása lehet.

Miért pont „Mózes híd”?

A Biblia szerint Mózes ezen a környéken vezette át a zsidó népet a Vörös-tengeren – innen hát az elnevezés. Bár a történet inkább szimbolikus, a hídfő környéke valóban bővelkedik történelmi és vallási hagyományokban. A név tehát egyfajta kulturális híd is: egyszerre utal az ókori Exodus legendájára és az újkor közlekedési forradalmára. Kettő az egyben.

Hol épülne pontosan?

A tervezett átkelő a Sínai-félszigetet kötné össze Szaúd-Arábia északnyugati részével, Neom közelében. A legtöbb változat szerint a híd Egyiptomból, Sarm es-Sejk körzetéből indulna, áthaladna a Tirán- és Szanafir-sziget térségén, majd a Vörös-tenger szaúdi partján érne földet. 

Az építmény várható hossza nagyjából 20 kilométer lenne, részben híd, részben töltés vagy alagút formájában.

Miért fontos stratégiailag?

A Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb hajózási útvonala. A Szuezi-csatornát évente több ezer hajó szeli át. A Mózes híd egy bizonyos teher- és személyforgalmi kapu lehet Afrika és az Arab-félsziget között, és közvetlen szárazföldi kapcsolatot biztosítana a régióban. 

A híd segítség lenne Szaúd-Arábia turizmusának beindításában is, mivel a szaúdi oldalra tervezett Neom városa és a tengerparti komplexumok szárazföldön is elérhetővé válnának.

Milyen technikai kihívásokkal állnak szembe az építők?

Egy ekkora híd a világ minden pontján valóságos mérnöki kihívásnak számítana. Habár láttunk már 20 kilométernél hosszabb hidat, a Tiráni-szoros a maga 200 méteres mélységével alaposan feladja a leckét a mérnököknek. Ezenkívül a hidat úgy tervezik, hogy a Koppenhágát Malmövel összekötő Oresund hídhoz hasonlóan bizonyos részei a víz alá merülve, alagút formában folytatódjanak, ezzel biztosítva a teherhajók zavartalan áthaladását. Mindezek mellett a Vörös-tenger ezen része büszkélkedhet az egyik legnagyobb korallzátonnyal is, így természetvédelmi szempontból is nagyon sok előírásnak kell megfelelni az építkezés során.

A Mózes híd terve évtizedek óta napirenden van, de csak az utóbbi években kezdett komolyabb formát ölteni. A szaúdi–egyiptomi kapcsolatok látványos felmelegedése és a Neom nevet viselő mega projekt lendülete új esélyt adhat a terv megvalósításának. Ha megépül, nem csupán rekordhíd lesz, hanem a Közel-Kelet jövőképének szimbóluma: egy olyan infrastruktúra, amely kontinenseket, gazdaságokat és kultúrákat köt össze.



Nyitókép: travelnews.ch