ZSÍR

A habos-babos Disney-mesék morbid gyökerei (1. rész) 2024. aug. 10.

A Grimm-testvérek brutalitással megfűszerezett, egyedi meseíró stílusát talán senkinek sem kell bemutatni. A 19. és a 20. század elejéről származó, ma főként Disney-mesékként ismert történetek eredeti verziójának némelyikéből hiányzott a könyörület és gyakran még a happy end is. Ezeket a mesés történeteket többnyire nem is gyerekmeséknek szánták – inkább a felnőtteknek írták őket, és nem féltek bemutatni az emberi természet legsötétebb oldalát sem ahhoz, hogy erkölcsi tanulságot közvetítsenek.

A Disney ezekből a kedvesnek aligha nevezhető történetekből rengeteg elemet elhagyott, hogy családbarát mesékké szelídítse a cselekményt. De hogy is volt ez valójában?

Hófehérke és a hét törpe (és a lánya máját lakmározó anya)

Hófehérke története több nép meséjében is fellelhető, először a Grimm-testvérek jegyezték le 1812-ben „Schneewittchen” címmel, és sokkal brutálisabbra sikeredett, mint a legtöbbünk által ismert és szeretett 1937-es Disney-változat.

Ebben a mesében a főgonosz – aki meg akarja öletni a fiatal Hófehérkét – bizony nem a szívtelen mostoha, hanem a lány édesanyja, aki féltékeny a gyermeke szépségére, ezért magára hagyja őt az erdőben. Az általunk ismert 1937-es rajzfilmben az anya „csak” a lánya kivájt szívét kéri a vadásztól, az eredeti verzióban viszont a máját és a tüdejét követeli. A vadász természetesen egy állat belső szerveit viszi az úrnőjének, aki aztán jóízűen el is fogyasztja azokat, gondolván, a lánya darabjait falatozza épp. Tovább fokozva a morbiditást, miután az anya rájön, hogy a lánya még él, nemcsak mérgezett almával próbálja őt eltenni láb alól. Eleinte mérgezett fűzővel és mérgezett fésűvel is próbálkozik – az alma csak ezek után jött képbe.

Az 1812-es Grimm-változatban a herceg – miután megtalálja az almától kómában fekvő lány koporsóját – annyira a megszállottja lesz, hogy mindenhová magával viteti a koporsót, mígnem az egyik szolga megelégeli a cipekedést, dühében felpofozza a lányt, aki ettől kiköpi az almát, és feléled.

A történet végén a gonosz anyát megbüntetik: 

arra kényszerítik, hogy addig táncoljon az izzó vas cipőkben, míg bele nem hal.

A Hófehérke és a hét törpe olasz népmesés változatában Hófehérkét azzal vádolják az emberek, hogy egy szajha, aki egyszerre hét férfival hál együtt, de olyan legendák is keringenek a leányzóról, hogy a története valós eseményeken alapul. Egyes kutatók Margaretha von Waldeck grófnőre vezetik vissza a szálakat, akit Hófehérkéhez hasonlóan igen fiatalon kitett a gonosz mostohája, Hatzfeld Katharina. Igaz, a lányt nem az erdőbe száműzték, hanem Brüsszelbe, Habsburg Mária udvarába. Itt ismerkedett meg II. Fülöppel, a spanyol trónörökössel, akivel egymásba is szerettek. A herceg családja ellenezte a frigyet, mert rangon alulinak vélte, de nem is kellett túl sokáig aggódniuk az előnytelen házasság miatt, a lány ugyanis hirtelen, rejtélyes körülmények között elhunyt.

Itt a vége, fuss el véle!

Sárai Erika

nyitókép: screenrant.com