7832

A hit dicsőségére épít harangtornyot Vörös László, izsapi kőművesmester 2023. dec. 7.

'Hogy mennyire szerény ember, akkor tűnt fel, amikor legutóbbi szakrális emléke, A remény keresztje tövébe csupán annyit írt egy táblára: „Tettem a dolgom. Vörös László”. Tette a dolgát korábban is, turulemlékművet, stációkat készített. Új álma a Szent Kelemen harangtorony. Vörös László, az 56 éves izsapi kőművesmester óvja is az utókornak szánt alkotásait." A keresztény építőmesterrel Bárány János beszélgettett. Szemle következik. A kezdezményezhéshez várják azokat, akik valamilyen formában, akár anyagilag is hajlandóak hozzáhárulni a harangtorony megépüléséhez.

Mi motivált, hogy két év alatt, hét szakrális emléket hozz létre Izsapon, illetve Nagymegyeren?

Legelőször a hit. Ha nincs hited, elveszel. Azután a sziklaszilárd magyar öntudatom. És említhetem a dunaszerdahelyi DAC focicsapatot is, a szurkolói csoportunkat az YBS DAC fan klubot, azt az erős összetartozást, ami ott van. Kétezer-tizenkilencben mondtam ki, hogy szeretnék szakrális emlékeket állítani. Mindennek a hit és az emberiesség az alapja.

Mikor lett ennyire erős a hited?

Balonyban születtem. Gyermekoromban inkább közepes alapot kaptam, keresztény katolikus neveltetésben részesültem. Fiatalként egy jó darabig nem éltem meg a hitem. Előbb Bősre, majd huszonöt éve Izsapra kerültem. Itt találkoztam újra hívő emberekkel, akik gyakorolták és megélték a hitüket. Rajtuk keresztül kezdtem aktív hitéletet élni.

Az első szakrális emlék Izsapon, a református templom bejárata mellett álló, Trianonra emlékező turulszobor három éve készült el.

Az előző karácsonykor tűnődtem el azon, hogy 2020-ban lesz Trianon századik évfordulója. Szóltam, hogy készítenék egy szakrális emléket. Addig nem tudták a faluban, mire vagyok képes, magam sem bíztam abban, hogy ilyesmit tudok alkotni. A hívő emberek biztattak. Szuhay György lelkész csak arra kért, ne legyen az emlékművön erőszakra utaló tárgy. A vasárnapi leves után, félretolva a tányért, megrajzoltam egy turulmadárral ékesített emlékoszlopot. Szunyog Júlia szobrászművésznő készítette el. A szárnyaló turul viszi a Szent Koronát fel, fel a magasztos égbe! Amikor nekiláttam, nehezen jött a rávaló pénz, de amikor látták az emberek, hogy készül a mű, ásunk, betonozunk, fotókat posztolunk az interneten, ismeretlenek álltak meg, jöttek oda hozzánk adományaikkal. Minden centről elszámolást vezettem. Később csatlakozott Nagymegyer akkori vezetősége is adománnyal. Ekkor indult be igazán az összefogás, amelyből jelesre vizsgáztak az emberek. Háromszázan voltak a magyar haza gyalázatos feldarabolásának a megemlékezésén 2020. június hatodikán. Később kőművesmesterként a református gyermek istentiszteletek helyiségét segítettem kijavítani. Ezután a nagymegyeri Szent Miklós plébániatemplom körüli négy stáció megépítése következett, amelyre Mahulányi József esperes plébános kért fel.

Négy stációt mutattál ott az előbb.

A négy égtáj felé fordulnak a stációk. Lelki vezetőnk ötlete, kérése az volt, hogy maradandó stációk legyenek, amelyeket a hívek ágakkal, virágokkal díszíthetnek, és imádkozhatnak azoknál, ahogy a Csallóközben régen is szokás volt. Vasbetonból olyan stációkat készítettem, mint két összetartott tenyér, de kissé elcsúsztatva, szimbolizálva, hogy a református és katolikus hitközösségek egymás mellett, nem egymással szemben létezhetnek. A tetejükre pedig egy-egy kereszt került, Krisztusért. Értünk. A stációkat meglátva Soóky Marián, a helyi Bartók Béla Alapiskola akkori igazgatója, ma Nagymegyer polgármestere is kért egy ilyet az iskolához, melyet kissé átgondolva alkottam meg. Mivel 2021-ben volt hetven éve, hogy újraindult a magyar oktatás, ezt belevéstük, és egy kis harangot is tettünk az ív alá, amely egykor az izsapi Ábrahám család tulajdonában volt, az izsapi bíró ökrének a nyakában csilingelte végig a falut. A család adományozta nekünk erre a nemes célra. Számomra a magyar nemzeti szalaggal lett teljes az alkotás.

Azután elkészült A remény keresztje. Izsapon, köztéren.

Először a temetőbe szánták. Majd azt mondták, olyan szépen sikerült, hogy nem zárnák a temetőbe, hirdesse Jézus dicsőségét a faluban. Egy játszótér mellé került, egy éles kanyar elé, így a lassító autósok is láthatják, hogy áll itt egy kereszt és hithű emberek vannak a faluban.

Annyit írtál a tövébe, hogy tettem a dolgom.

Egy kicsit visszás számomra a hivalkodás a kőtáblákon, hogy ezt a mi szervezetünk, amazt a mi társulásunk állíttatta. Kivételek a projektek kötelező feliratai. Nekem elég A Remény keresztje, hátulján egy kicsi táblán, arany betűkkel, hogy sokáig megmaradjon, hogy tettem a dolgom és a nevem. A dicsőség csakis Istené!

Ahogy az imént megnéztük az általad készített szakrális emlékeket Nagymegyeren és Izsapon, feltűnt, hogy amelyiknek a tövében észrevettél egy kis gyomot, azonnal kitépted.

Ha szemetet, gyomot látok ott, ahová nem való, lehajolok és felveszem. Az apró hibákat azonnal javítom, de ez bármelyik itteni műemlékre érvényes. Számomra fontos a precizitás, hogy ezek a dolgok ne menjenek tönkre. Olyan minőségben kell az utódainknak adni a szakrális emlékeket is, hogy meg tudják őrizni.

A nyolcadik szakrális emlék, a Szent Kelemen harangtorony terve a hetekben kapott zöld utat.

Arra bólintott rá a nagymegyeri képviselő-testület, hogy elkezdhetem intézni a jogi hátteret. Ezután kaptam lehetőséget Gál Péter esperes úrtól, hogy a tervezetet prezentálhassam a templomban, a hívők előtt. Van területem, volna hol megépíteni, de szeretném, ha ez a harangtorony nem csak arra szolgálna, hogy az emberek hallják a harangszót. Mert a régiek, amikor harangszót hallottak, megálltak, levették a kalapjukat, megtörölték a homlokukat, ha halottat harangoztak ki, lehajtott fővel megemlékeztek róla. Az a célom, hogy a harangtorony a gótikus íveivel a járda fölött álljon, és a hívő emberek a harangok alatt menjenek a dolgukra. Amikor leültünk Csiba Ottó építésszel, azonnal tisztáztuk, hogy a harangtornyot visszaadjuk a közösségnek térítésmentesen! Ahogy megkaptam a területet, a segítséget, visszajuttatjuk minden szó nélkül. Mert az embereknek van erre szüksége, nem magánszemélynek.

Szent Kelemenről nevezted el a harangtornyot.

Európában most háború dúl ott, ahol Szent Kelemen pápát annak idején a Krímbe, Cherson környékére egy márványbányába száműzték, ahol már kétezer katolikus raboskodott kényszermunkára ítélve, olyan helyen, ahol kevés víz volt. Panaszkodtak Kelemennek, hogy messzire kell járniuk vízért, mire ő azt mondta nekik, ahol a kecske a patájával kaparja a sziklát, víz lesz. Belevágta a szerszámát a kőbe, bővizű forrás fakadt, a környékbeli emberek ennek hírére megkeresztelkedtek. Amikor megtudta ezt a római császár, Kelemen nyakába követ köttetett és a tengerbe dobatta. Így halt mártírhalált, de a tenger visszavonult, márványfalként védve őt, és kiadta a testét, a régi írások szerint. A környékünkön mindig az Isten és a víz volt az úr. Ezért eshetett talán az ő választásuk is Szent Kelemenre. Az elődök a Duna áradásaitól tartva kérthették az ő védelmét a vízzel szemben. Hamarosan Kárpát-medencei gyűjtést szervezek a harangtorony költségeire. A DAC szurkolói csoportjának a zászlósaként sokfelé ismernek a Kárpát-medencében, szeretnénk, ha ehhez sokan hozzájárulnának, ki, ki a maga lehetősége szerint, hadd legyen ez egy kárpátmedencei összefogás, melyre most hatalmas szükség van, főleg a béke miatt is! Még úgy is, hogy nem tudják, merre van Izsap, és néha keverik Izsával. Semmit sem könnyű elkezdeni, és senki sem próféta a saját hazájában, de van már benne tapasztalatom, és nem félek a kétkezi munkától.