CSAK A KEZÉT FIGYELD!

A Hortobágy "tőzege" - ahol nem gurigáztak vele, inkább fűtöttek! 2026. júl. 13.

𝐀 𝐏𝐀𝐑𝐀𝐒𝐙𝐓𝐈 𝐓𝐀𝐋Á𝐋É𝐊𝐎𝐍𝐘𝐒Á𝐆 𝐄𝐆𝐘𝐈𝐊 𝐋𝐄𝐆É𝐑𝐃𝐄𝐊𝐄𝐒𝐄𝐁𝐁 𝐓Ü𝐙𝐄𝐋Ő𝐀𝐍𝐘𝐀𝐆𝐀

A Hortobágyon a „tőzegnek” nevezett tüzelő valójában nem természetes tőzeg volt, hanem trágyából készült, nagy fűtőértékű tüzelőanyag. Elkészítéséhez a trágyát szalmával és törekkel keverték össze, majd vályogvető deszkához hasonló formába taposták. A megszáradt darabok szabályos tégla alakúak lettek, amelyekből csinos, kúpszerű rakásokat építettek.Létezett egy másik változata is. A hodályok alján az évek során összetömörödött trágyát a pásztorok a „juhport” ásóval szögletes darabokra vágták, majd felszedték és kiszárították. Ez a módszer még a 20. században is általános volt a Hortobágyon.Az 1930-as évek szociográfusai is megemlékeztek róla. Meglepődve írták le, hogy Nagyivánban még a jobb módú családok is ezzel fűtötték modern cserépkályháikat.A hortobágyi „tőzeg” egyik legnagyobb előnye az volt, hogy szinte szagtalanul égett, nagy hőt adott, és egyenletes tüzet biztosított. Ez különösen fontos volt a disznótorok idején, amikor a szalonna kisütéséhez nem hirtelen fellobbanó, hanem lassú, tartós parázsra volt szükség. Az erős láng ugyanis könnyen megégethette a zsírt.Éppen ezért a leggondosabb gazdák ezt a tüzelőt sokszor kifejezetten a disznóölések idejére tartogatták. A hortobágyi pásztorvilágban méltán nevezték a nomádok tüzelőanyagának.

Forrás: Szabad Föld, 2001. november 23.

Fotó: Kunkovács LászlóEndre TugyiEz a "technológia" a Jászságban (Jászkaraj enőn biztosan) is ismert volt. Nagyapám a vendég oldalakból meg a kereszt fákból a sima gyepen csinált egy kis cövekekkel rögzített keretet és ebbe hordta a szalmás marha trágyát amit kb. 10 cm. vastagságúra tapostunk.Mikor megszikkadt kockákra vágták és mint a vályogot, gúlába rakva szárították !

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

Kerekes ZoltánEgyeki nagyapám mesélte mindig, édesanyja mondta neki: Eriggy fiam, hozz be egy kis ganét, főzni akarok apádnak!

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás
• Módosítva

József KállaiÉn még nagybátyámmal a száraz tehénlepényt gyűjtöttem a legelőn. Egész jól égett és elég volt télen, ha sokat összeszedtünk.

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

Mihály CsászárAz őregek ezért jók mert van tapasztalat és tudás !!!!!!

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

Albert HajduÁrva gané, vagy bélfa...:(

a debreceni gazda, ha jótt ki a jószághoz, mindig vitt haza egy szekér derékkal a városba. Télen azzal fűtöttek...Petőfi leírja, ha Debrecenben telelsz csak árva gané füstjét érzik az egész városban, meg avas szalonna szagát.

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

Béla László ModrovichNem kötegszem ..a fotós 1940-es születésű . Nem lehet köze a Királysághoz

• 1 n.
• Válasz
• Megosztás

Albert HajduTovábbá a jó pásztor legeltetés közben a néhány napos tehénlepényt a botjával felforgatta, hogy száradjon az alja is, és néhány nap múlva arrajártában tizes huszas csomókat rakosgatott és az odahazulrol érkezett gazdának ajánlotta, hogy vigyen haza, vagy magának így gyűjtögette.

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás
• Módosítva

Endre TuriNem ütik a

vat amejik húz hanem etetikk és ez nem jó szándék (paraszti) értelem:hol van ez ma??

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

László LengyelNálunk "tőzik" volt a becsületes neve. Volt egy mondás: -"Eriggy lyányom, szeggyé sz@rt, főzzünk apádnak!"

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

Attila BaracsiÉn is ismerem. Mi is készítettük otthon falun az 1980-as években!

• 2 n.
• Válasz
• Megosztás

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook

Facebook