CINK

A kazettás bombákról általában 2023. júl. 13.

Alapvetően minden fegyver sajátja, hogy emberi életek kioltására alkalmas – az érme másik oldalán pedig: emberi életek, vagy akár a haza védelmére is. Közép-Európában nem képzik mindennapjaink részét a fegyverekkel való közvetlen találkozások, így még nehezebb elképzelni, miért van az, hogy némelyik fegyver zöld utat kap, más fegyvereknek pedig betiltás a jussa. Mindkettő alkalmas arra, hogy emberéleteket oltson ki, főleg ha bombákról beszélünk; általában alkalmasak a gyilkolásra és az elképzelhetetlen szintű pusztításra. Most megvizsgáljuk, miért van az, hogy létezik „jó” bomba és „rossz” bomba, egész konkrétan: kazettás.

A kazettás bombák olyan robbanófegyverek, amelyeket arra terveztek, hogy kisebb szubmuníciót szórjanak szét széles területen, gyakran egy alaptartály vagy szóróberendezés segítségével. Ezek a közismert nevükön bombák, amelyek célja, hogy a talajba vagy más tárgyakba való becsapódáskor felrobbanjanak, és széles körben pusztítást okozzanak és áldozatokat szedjenek.

A kazettás bombákat súlyos humanitárius hatásuk miatt széles körben kritizálták. Amikor ezeket a lőszereket használják, jelentős kockázatot jelentenek a polgári lakosság számára a konfliktusok során és után.

Az elsődleges aggályok közé tartoznak:

Fel nem robbant lőszerek:

A kazettás bombák gyakran nagyszámú fel nem robbant bombát hagynak maguk után, amelyek aktívak maradhatnak és veszélyt jelenthetnek a polgári lakosságra még jóval a konfliktus befejezése után is. Ezek a fel nem robbant szubmuníciók a taposóaknákhoz hasonlóan halálos és sérüléseket okoznak a velük kapcsolatba kerülő gyanútlan személyek, köztük gyermekek számára.

Megkülönböztetés nélküli jelleg:

A kazettás bombák megkülönböztetés nélküli fegyverek, ami azt jelenti, hogy nem tudnak különbséget tenni katonai célpontok és civilek között. Széleskörű hatásuk egyaránt érinti a harcosokat és a civil lakosságot, ami civil áldozatokhoz és az infrastruktúra károsodásához vezet, és sérti a nemzetközi humanitárius jogban a megkülönböztetés és az arányosság elvét.

Humanitárius következmények:

A kazettás bombák használata jelentős humanitárius és társadalmi-gazdasági következményekkel járhat, beleértve a lakosság kitelepítését, a létfontosságú infrastruktúra megsemmisülését és a mezőgazdasági földterületek szennyeződését. Ezek a következmények akadályozzák a konfliktus utáni helyreállítást, és gátolják az érintett közösségeket abban, hogy újjáépítsék életüket.

Ezen aggályok kezelése érdekében 2008-ban elfogadták a kazettás bombákról szóló egyezményt. Az egyezmény tiltja a kazettás bombák használatát, gyártását, készletezését és szállítását. Kötelezi továbbá a tagországokat a szennyezett területek megtisztítására, az áldozatoknak nyújtott segítségre és a meglévő készletek megsemmisítésére.

Mára 120 ország csatlakozott a kazettás bombákról szóló egyezményhez, ami azt mutatja, hogy világszerte elismerik, hogy meg kell akadályozni az ilyen fegyverek által a polgári lakosságnak és a környezetnek okozott károkat. A kazettás bombák betiltása tükrözi a nemzetközi közösség elkötelezettségét a fegyveres konfliktusok során a polgári lakosság védelme és a humanitárius normák előmozdítása iránt.

A fent említett mantrák (bár többet érnének!) ellenére az USA most úgy döntött, hogy kiszórja a készletet Ukrajnában, egyébként sem lehet sok helyen bevetni, meg egyébként sincs túlzottan sok más típusú lőszerből, a felhalmozott készlet sem veszhet kárba.

Az megint más kérdés, hogy a kazettás bombák kimondottan alacsony hatékonyságúak abban a helyzetben, ami Ukrajnában előállt (lásd Robert C. Castel összefoglalóját eggyel feljebb). Az pedig a harmadik kérdés, hogy a háború sújtotta régiókban mekkora pusztítást okoznak majd a feljebb felsorolt három pont értelmbében – persze, mint mindent, ezt is el lehet majd könyvelni járulékos veszteségként.

nyitókép: wikipédia