A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Remains of EYN church in Garkida Adamawa state destoyed by Boko Haram in Feb

A keresztényekért nem kár? 2022. ápr. 15.

Hogy süllyedhet valaki oda, hogy azt mondja egy brutális tragédia hírére, hogy “a keresztényekért nem kár”? Hogy gondolkozhat bárki is úgy, hogy nem kár egy ember életéért? Azon túl, hogy a kommentszekció sajnos mindent elbír, a jelenségnek ezen túlmutató mélysége és üzenete van.

A közelmúltban egy brutális történetről adtunk hírt az S4C.News oldalán, amelyet tízezer ember olvasott, de ennél sokkal többekhez jutott el a közösségi médiában. A sztori röviden: fuláni pásztorok, akik mostanában egyre többször támadnak Krisztus követőire, kegyetlen módon gyilkoltak meg keresztényeket Nigériában, majd holttesteiket meggyalázták.

Embertelen cselekedetek.

A közösségi médiában azonban hasonlóan embertelen megnyilvánulásokba is botlottunk, amik előtt azóta is teljesen értetlenül állunk. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül: “úgy kell nekik”, “a keresztényekért nem kár”, “hála az égnek”. A fulánik fizikai brutalitása után az internet világának kommentszekciója kitermelte a maga verbális brutalitását. Olyan mélységekbe süllyedt, amelyre nincs mentség. Amelyre már legyinteni nem szabad, mondván; kamuprofilok mögé bújt, gyáva alakok frusztrációjának kicsapódása történt a szemünk előtt. Nem. Az ilyen megszólalások alól nincs ilyen könnyű felmentés.

Nem kötelező szeretni a kereszténységet. A választás jogával mindenki szabadon élhet. De odáig eljutni, hogy embertársaink halálára csak annyit mond valaki: “úgy kell nekik”, vagy “hála az égnek”, súlyos válságjel és nem pusztán az együttérzés, de az emberség teljes hiányára is utal.

Hasonlóan rémisztő az is, ha valaki egy mártíromság története fölött csupán arra képes, hogy “a keresztényekért nem kár” félmondatot vesse oda. Ez is egyfajta terrorizmus: lelki és szellemi, amelyben a terrorista persze éppúgy áldozat, mint mi mindannyian, mint az egész társadalom, amely így megmérgeződött.

De mindez valami másra is rávilágít: teendőink vannak!

Nem akarhatunk olyan társadalomban élni, ahol a keresztényekért nem kár, ahogy nem akarhatunk olyan társadalomban élni, ahol bárkire is kimondatik ugyanez. Ahol életek kioltására legyintés a válasz.

Kovásznak kell lennünk. Egy sokat szenvedett társadalomban kell hitelesen állnunk az értékeink mellett és felmutatni azokat úgy, hogy azok is, akik máshogy szeretnének élni, láthassák: ezek jó, a közösséget megtermékenyítő, az élet méltóságát emelő, örök és igaz értékek.

“Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van.”

Így orvosolhatjuk a bajt. És ne feledjük el: mindekiért kár!

Vágvölgyi Gergel, 777blog.hu