ZSÍR

A komáromi szoborkereső 2025. júl. 23.

Érdekes és szimpi dologgal rukkoltak elő a Duna-parti városban. A Jókai emlékév kapcsán amolyan játékos sétát tehetünk: nyolc miniszobrot bogarászhatunk, valamint számos idézetet is fellelhetünk.

Hogy kukacoskodjak kicsit, véleményem szerint sokkal izgalmasabb lett volna az ismeretterjesztő tereptúra, ha térkép nélkül, csak úgy rábukkanva, a közösségi hálóról, vagy épp máshonnan tudomást szerezve egy-egy kincs hollétéről, akár magánnyomozás során találunk valamit. De tutira mehetünk, hiszen a helyi turisztikai irodában térképet is kínálnak. Sebaj! 19 etap!

A nagy mesemondó ikonikus pillanatait megörökítő miniszobrok tetszetősek. Olyannyira, hogy a Selye János Gimnázium elől már meg is lovasítottak egyet, de a városi közegnek hála, visszakerült. 

A helyi művészek által kreált alkotások Čech Gábor szobrászt dícsérik, a grafikai munkákat Bölcskei Zoltán vezette. 

A jövőben mobilalkalmazás is készül az ismeretterjesztő sétához, így nem kell térképezni, elég maroktelefonnal navigálódni.

Mivel Jókait nagyon kedvelem, kiolvastam szinte az összes kiadványt, megengedem magamnak itt, a P7-en azt a luxust, hogy az egyik kedvenc idézetemet is közkinccsé tegyem. 

A lőcsei fehér asszonyból való, lehet vitatkozni rajta, Jókai-idézet, vagy Jókai Mór által az egyik szereplő, Andrássy Miklósnak tulajdonított-e, de piszokosul tetszik, valamint a Kárpátia: A haza minden előtt bevezető prózája is imígyen hangzik Dörner György színművész tolmácsolásában:

“Kell, hogy történjenek olyan csodák, amiket tíz nemzedék megemlegessen! Példákat kell adni ennek a nemzetnek, amik a szíveket megerősíték. Hóhérpallost a futó rabszolgahadnak! Addig nem fog győzni a szabadság ügye, amíg a magyar nemzet saját áruló korcsivadékainak hulláiból olyan hegyet nem rak, mint a Mátra, s a döghalom tetején az utolsó áruló apát a saját fia le nem nyakazza!”

Nyitókép: A szerző felvétele