A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Neuralink 1000x550

Az élő science-fiction: chip az agyba 2021. dec. 13.

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!

Elon Musk már 2020 nyarán bemutatta a Neuralink nevű agyi implantátumot, ami forradalmasíthatja a tudásmegosztást, a kommunikációt meg úgy alapvetően az emberiséget. Mi több, nemrégiben jelentette be a Tesla-vezér, hogy jövőre megkezdődhet az eszköz éles tesztelése, vagyis jöhetnek az emberkísérletek. A téma megosztó, sokan Black Mirror-mélységű disztópiát, megint mások pedig utópikus jövőképet képzelnek el. Pokol Béla témának szentelt Facebook-bejegyzését szemlézzük. 

A politikatudós már az elején leszögezi, hogy ahhoz, hogy a homo sapiens túl tudjon lépni a törzseken, és létrehozza a civilizációt, fejlesztenie kellett a kommunikációján. Pokol Béla felsorol néhány állomást, ami markánsan hatott az emberiség tudásmegosztására, így a fejlődésre is: természetesen az írást jegyzi példaként, mely korokon átívelő párbeszéd lehetőségével kecsegtetett, lehetővé tette a hagyományok, a tudás és a hiedelmek továbbörökítését. Ezután a könyvnyomtatást említi, ami sokkal egyszerűbbé tette a tudásmegosztást, úgy vélekedik, az információáramlással egyenesen arányos a fejlődés mértéke is. Márpedig az információkat egyre hatékonyabban tudtuk továbbadni: pony express, távíró, telefon. 

A következő nagy lépés az internet – így Pokol Béla –, mely az agyhoz hasonlóan épül fel. „Minden emberi agyban több milliárd neuron található. Minden neuron több ezer szinapszissal rendelkezik. A szinaptikus kapcsolatok trilliói nélkül az agyunk nem működne.

Ugyanígy emberi agyak és számítógépek milliárdjaiból álló, egymással együttműködő globális hálózatot építettünk ki. Ez teszi az internetet olyan hatalmassá.

Az ARPANET (az internet elődje) 1960-as évek végi üzembe helyezése óta minden egyes jelentős hálózati fejlesztés példátlan innovációt és termelékenységnövekedést eredményezett az egész gazdaságban. A keskeny sávúról a szélessávra és a vezetékesről a vezeték nélkülire való átállás számtalan új terméket és szolgáltatást hozott létre“ – fogalmaz. 

„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a technológiák nem elszigetelten léteznek. Mindannyian egyetlen rendszer részei. Néha a valaha kitalált legfejlettebb technológia is lehet, de az azt támogató ökoszisztéma nélkül csak egy akadémiai kísérlet” – folytatja, 

majd a gépi tanulás példáját hozza fel, mely már fél évszázada létezik ugyan, viszont haszna csak az internetet használó embertömegek korában jött el. Majd a Netflix és a YouTube példáját említi, ami csak a szélessávú internetnet köszönhetően maradhat fenn, hiszen korábban több streamingszolgáltató is megbukott. 

S hogy mi a következő forradalmi pont? „...a következő lépés az lesz, amikor sikeresen kifejlesztünk egy robusztus, nagy sávszélességű kapcsolatot az agyunk és az internet között. Azáltal, hogy gondolatainkat közvetlenül digitális parancsokká alakítjuk, miközben agyunk egyidejűleg hatalmas mennyiségű felhőalapú információhoz és feldolgozási teljesítményhez férhet hozzá, örökre megváltoztatjuk nemcsak a kommunikációnkat, hanem azt is, ahogyan a világot érzékeljük, és ahogyan kapcsolatba lépünk vele. Ha pedig az agy-számítógép interfészeket (BCI) más technológiákkal, például virtuális és kiterjesztett valóság eszközökkel kombináljuk, akkor az új innovációk robbanásszerű fejlődésnek indulnak.“ Pokol Béla leszögezi, hogy a jelenleg elérhető technikák, a VR- és AR-szemüvegek csupán karcolgatják a felszínét annak, ami lehetséges. „Nem az alkalmazásokhoz fogunk hozzáférni: Bennük fogunk élni.”

És ezzel meg is érkezünk a black mirrori utópiába/disztópiába. A szerző a kérdések mellett 

(Vajon a digitális és a fizikai világot egy és ugyanazon dolognak fogjuk tekinteni? A virtuális tárgyak ugyanolyan valóságosnak fognak tűnni, viselkedni, sőt érezni, mint bármi más az anyagi világban? Milyen lesz élethű avatárokkal interakcióba lépni, és megtapasztalni a teljesen kiterjesztett valóságot?)

morális dilemmákat is felvillant (Milyen korlátokat kell szabnunk a gondolatolvasó eszközöknek? Lehetséges-e feltörni az agyat és újraírni az emlékeket? Milyen etikai aggályok merülnek fel a legbelsőbb gondolatainkhoz hozzáférni képes technológiával kapcsolatban? És milyen lesz egy vegyes valóságú világban élni és dolgozni?), amikre a közeljövő emberének válaszolnia kell majd. 

A technológia ezen új forradalma morális dilemmák rengetegét veti fel, egyáltalán a megjelenésével. Az ember kirázólagossága, magasztossága, a világ emberközpontúsága már több oldalról kikezdett kérdés: ha bebizonyosodik, hogy az agy szimplán egy számítógép, akkor nem javul a helyzet. Ha pedig számítógép, akkor reprodukálhatósága, helyreállítása és egyáltalán befolyásolhatósága (és nem a klasszikus értelemben) már csak röpke idő kérdése. Másrészt pedig az ilyen technika által kínált „teljesítménynövekmény“ egyrészt az emberi természet teljes megváltoztatásához, gondolkodásunk átalakulásához vezet, mintegy isteni erővel ruházva fel az embert. Másrészt ha sikerül megérteni (és ezzel együtt lemásolni) a számítógéppé vált agyat, akkor már semmi nem akadályoz meg bennünket abban, hogy egy Szárnyas fejvadász-szerű disztópiában találjuk magunkat, akkor meg aztán mindegy lesz. A technológiai fejlődést nem lehet (és nem is kell megállítani), egyre nagyobb szükség mutatkozik azonban morálisan feddhetetlen tudósokra, akik az emberi és isteni törvényeket betartva tudják kitaposni a technikai fejlődés útját. Mondanom sem kell, hogy erre elég kevés esély mutatkozik manapság. A haladás a lényeg, hogy merre, az már mindegy. 

(Facebook)

Piros7.es - Mindent üt! Piros7.es - Mindent üt!