ZSÍR

A magyar, akiből majdnem pápa lett 2025. jún. 16.

Kevesen tudják, de élt a 16. században egy magyar érsek, akit az 1513-as pápaválasztáson majdnem megválasztottak római pápának. Az éppen csak alulmaradó Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros történetét idézi fel Karády Anna, a Gamma Kiadó gondozásában megjelenő könyvében, A Kegyúrban.

2024 szeptember végén jelent meg Karády Anna balatonfüredi írónő legújabb könyve, A kegyúr. Az izgalmas történelmi fikció, a 15-16. század fordulójának Magyarországát eleveníti meg. A regény főszereplője Bakócz Tamás, egy jobbágysorból felemelkedő tehetséges fiú, aki kishíján Szent Péter trónjára ült.

Bakócz Tamás gyermekkoráról és a fiatalkoráról kevés információ maradt fenn. A könyv első felében Erdőd, Bakócz szülőfaluja elevenedik meg előttünk. Amit biztosan tudunk, hogy édesapja, Bakócz Ferenc a Drágffy család jobbágya volt, és öt fia született. Az apa valószínűleg kerékkészítő lehetett, amelyre Bakócz Tamás későbbi címerében szereplő kerék is utalhat. A szerző Bakócz Tamás felnőttkorát már konkrét történelmi tényekre alapozza. Emiatt a könyv második felében bepillantást nyerünk a Mátyás király udvarában folyó korrupt főurak hatalmi harcába, a török elleni küzdelem stratégiájába, majd II. Ulászló hatalomra kerülésének körülményeibe.

Erdődön a 15. században egy kerékkészítő fiaként nem sok lehetőség volt a kitörésre. Bakócznak ez mégis sikerült. Szatmárnémetiben a domonkosoknál, majd Boroszlóban és Padovában tanult. Tanulmányait a Krakkói és a Bolognai Egyetemen fejezte be. A tanulmányai során az Erdődi Tamás nevet használta. Jogi iskoláinak köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán. 1497-ben esztergomi érsek lett, 1500-ban pedig bíborosi rangot kapott. Politikai karrierjét Hunyadi Mátyás mellett kezdte, akinek belső tanácsadója volt, majd II. Ulászló király kancellárja és legfőbb tanácsadója volt.

Az 1513-as pápaválasztáson 25 bíboros, ebből 18 olasz, három spanyol és egy-egy angol, francia, svájci és egy magyar vett részt. Március 10-én kezdődött a szavazás, de az első körben egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges kétharmadot. Végül a fiatal olasz bíborosok döntötték el a kérdést. Giovanni de’ Medici személyében egy olyan művészetek iránti mecénást is láttak, aki magában hordozta a békés fejlődés lehetőségét. Az eredmény már aznap este megszületett. 

Annak ellenére, hogy Bakócz érsek keményen lobbizott, és nem titkolta azt az ígéretét, hogy megválasztása esetén hatalmas vagyonát a török elleni keresztes hadjárat megszervezésére fordítja, nem őt választották. 

A firenzei Giovanni de’ Medici és családja rendkívül népszerű volt, nemcsak a bíborosok között, hanem a római lakosság körében is. Az 1513-as pápaválasztáson végül alulmaradt Giovanni de’ Medicivel szemben, aki X. Leó néven ült Szent Péter trónjára, de vetélytársát vigaszul pápai legátussá nevezte ki.

Bakócz nevéhez fűződik az 1514-es Dózsa-féle parasztfelkelés kirobbanása. Ő volt az, aki X. Leó pápa megbízásából keresztes hadjáratra toborzott sereget a törökök ellen, 

ám a nemesi vezetők árulásának köszönhetően a hadjárat helyett véres lázadás bontakozott ki.

II. Ulászló halála után meggyengült a befolyása a királyi udvarnál. Súlyos köszvény kínozta, majd 1519-ben szélütést kapott, és az állami ügyektől teljesen visszavonult. 1521. június 15-én visszaadta a lelkét a Teremtőnek. Az esztergomi bazilika reneszánsz kápolnájában, az Istenszülő Szűz Mária tiszteletére emeltetett kápolnában nyugszik, amelyet ő maga építtetett, s amely átvészelte török 130 éves esztergomi uralmát.

A könyvet azoknak ajánlom, akik a történelem szerelmesei, akik izgalmas lendületes regényeket szeretnek olvasni, akik szeretik a politikai játszmákat és hatalmi harcokat.