CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Ezért kapnak sokkot az európai vezetők, amikor beteszik a lábukat Kínába 2026. márc. 11.

Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint az európai vezetők sorra megrendülve térnek vissza Kínából, ám továbbra is hibás diagnózist állítanak fel. Miközben a kínaiak elképesztő tempóban építettek ki egy high-tech ökoszisztémát, az EU vezetői a munkavállalóikat szólítják fel keményebb munkára. Amíg a valódi problémákat nem ismerik fel, nem lesz vége a sokkoknak sem, véli a szakértő.

Friedrich Merz német kancellár mintegy 30 nagyvállalati csúcsvezetőből álló küldöttséggel utazott Kínába február végén – hasonlóan Emmanuel Macron francia elnök decemberi útjához.

Mindkét vezető azzal az üzenettel érkezett, hogy szeretnék elmélyíteni a stratégiai együttműködést Kínával, és erősíteni a gazdasági kapcsolatokat.

„Emellett fontos cél volt, hogy felszólítsák Kínát, tegyen valamit az egyre nagyobb kereskedelmi egyensúlytalanságokkal, amelyeket a túltermelés és az állami támogatások okoznak” – világított rá Tatár Mihály.

Kungfu robotok és drámai hangnemváltás

„A látogatások szívélyes hangnemben zajlottak, azonban ezzel véget is érnek a pozitívumok” – fogalmazott az Oeconomus vezető elemzője.

Macron elnök hazatérése után rögtön drámai hangnemben protekcionista és iparvédelmi eszközök sürgős bevezetésére szólította fel az Európai Uniót.

Európa élet-halál küzdelmet vív

– jelentette ki a francia elnök.

Merz kancellár is hasonló hangnemváltáson eshetett át: miután Kínában megtekintett több high-tech üzemet és egy humanoid robotok által végzett kungfu bemutatót, otthon már szenvedélyes hangú beszédben szólította fel a németeket:

Ilyen kevés munkavégzés mellett a német jólét nem fenntartható, a németeknek sokkal többet és keményebben kell dolgozniuk!

– hangsúlyozta a kancellár. Tatár Mihály szerint a kritikának van némi statisztikai alapja, mivel a túlságosan bőkezű betegszabadsági és flexibilis munkavégzési rendszer miatt relatíve alacsony a ledolgozott német munkaórák száma Európában.

„Összességében azonban ismét azzal a teljesen skizofrén, életidegen diagnózissal állunk szemben, ami mostanra szinte az EU-vezetők védjegyévé vált” – világított rá az elemző.

Az EU ugyanis kitartó munkával elképesztően megdrágította az energiát a kontinensen, a klímapolitika érdekében agyonszabályozta az élet minden területét az épületek fűtésétől az acéltermelésig.

Eközben a kínaiak felépítettek egy, az európai közvélemény által még alig felfogott mélységű high-tech ökoszisztémát. A Sencsenbe települő cégek szinte azonnal egyedi és kedvezményes energiacsatlakozást kapnak, ami Münchenben önmagában hosszú hónapokig tartana.

Európai ésszel követhetetlen sebességgel zajlanak az innovációs, fejlesztési folyamatok iterációi Kínában

– hangsúlyozta Tatár, szemléltetve, ha egy kínai fejlesztő hibásan hoz létre valamit hétfőn, az a következő hétre ki lesz javítva a megrendelő számára.

Európában egyetlen termékfejlesztés engedélyezési folyamata is hónapokig tart, hiszen egy szabályozási dzsungelen keresztül kell „megszakérteni” a problémát. „Mondjuk ki: az európai intézményrendszer gyűlöli a kockázatokat, a kockázatvállalást” – fogalmazott az elemző.

Korábban megírtuk, hogy a német kancellár úgy véli, a belátható jövőben Kína katonailag egyenlővé válik az Egyesült Államokkal, miközben Peking szisztematikusan kihasználja a tőle való függőséget, amivel saját maga javára újraértelmezi a világrendet.

Az adóterhelés fojtogatja a német gazdaságot

Az adóterhelés kérdése még súlyosabb probléma – mutatott rá a vezető elemző. Szerinte valójában a nyugat-európai rendkívül magas adóztatás az oka annak, hogy a munkavállalók nem túl motiváltak, ha több munkáról van szó.

Az átlagos német adóelvonás majdnem a kétszerese a kínainak, ha a klímaadókat is beleszámítjuk.

Tatár Mihály megjegyezte, a kancellár valahogy nem beszélt a változatlanul nagyvonalúan eltartott nem dolgozó németekről és migránsokról sem, ami általános felháborodást okozott a közösségi médiában.

Nem véletlen, hogy a választási ígéretek ellenére a német kormány képtelen csökkenteni az adóterhelést: éppen 130 milliárd eurós lyuk tátong a költségvetésben 2029-ig, a zöldátállás, a munkanélküli segélyek, a fegyverkezés és az Ukrajnával kapcsolatos kiadások egyidejű szorításában.

A cégekre a számtalan adó, díj és megfelelési költség mellett ránehezedik az EU Emissziós Kereskedelmi Rendszere (ETS) is, amelynek kötelezően megvásárolandó engedélyeit Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a minap „de facto kivetett összeurópai adónak” nevezett.

A zöldátállás mocsárrá alakulhat

„Az ETS-sel kapcsolatban is ugyanazt a skizofrén gondolkodást látjuk” – vélekedett Tatár.

Miközben a rendszer nyilvánvalóan további menekülésre készteti az európai ipari vállalatokat, mégis védelmezi azt a nyugat-európai vezetők többsége Franciaországtól Dániáig.

Az érvelésük ráadásul nem is teljesen alaptalan: arra hivatkoznak, hogy ha most felvizezik a klímaszabályozásokat, az bünteti a zöldtechbe beruházó vállalatokat, és jutalmazza az eddig halogatókat.

A zöld cementtel és műtrágyával foglalkozó cégek például mostanra euró milliárdokat fektettek be a klímaszabályozás miatt, és ezek azonnal életképtelenné válnának a jogi kényszerek alkalmazása nélkül.

Másképpen megfogalmazva: a zöldátállás egyszerű felvizezése már azt kockáztatja, hogy a zöldátállás mocsárrá alakul át

– fogalmazott az elemző. Az adók kérdése az innovációra is visszahat: amikor fel-felbukkan egy-egy jelentős európai innováció vagy technológiai fejlesztés, az szinte azonnal átköltözik a Wall Streetre részvénytársaság formájában, vagy felvásárolják.

Tatár Mihály: A német munkavállalók hibáztatása céltévesztés

„Ilyen körülmények között a német munkavállalókat hibáztatni olyan, mint felszólítani egy lovat, hogy vágtázzon gyorsabban, vegyen példát a vonatról” – érzékeltette a helyzet abszurditását az Oeconomus vezető elemzője.

A tüneti jelenségek nem meglepők: Merz kancellár arra panaszkodik a kínaiaknak, hogy miközben 2014-ben még kiegyenlített volt a kínai–német külkereskedelem, 2025-ben már a 80 milliárd eurós német kivitelre 170 milliárd eurónyi kínai behozatal jut. Ilyen mértékben sorvadt el például a német autó- és vegyipari export, amit most hamarosan a gyógyszeripar és a robotipar követ.

A Stellantis – a Fiat, Opel és Peugeot autók gyártója – most már ott tart, hogy kínai elektromos autó technológiát alkalmaz „a költségek csökkentése érdekében”.

„A diagnózis tehát még mindig hibás, és amíg ebben nincs változás, nem lesz vége a sokkoknak sem” – zárta gondolatait Tatár Mihály.

Forrás: index.hu, fotó: Friedrich Merz Pkingben 2026. február 25-én. Fotó: Michael Kappeler / picture alliance / Getty Images)