SZOBORPARK

A Malév debreceni főpilótája, aki a 33. születésnapján zuhant le az utasszállító gépével 2026. jún. 11.

Debrecenben is megrendülést keltett a Magyar Távirati Iroda jelentése, amely szerint a Malév egyik Il–18-as utasszállító gépe, a 355-ös járat Párizsnál lezuhant 1962. november 23-án. A Naplóban is megjelent akkori első hír azt közölte, hogy a gép pénteken délután Párizsban leszállás előtt a rendkívüli rossz időjárási viszonyok között ismeretlen okok miatt lezuhant. Tizenhárom utasa és nyolctagú személyzete életét vesztette, köztük 

Kapitány István főpilóta (a Tisza-kormány gazdasági miniszterének édesapja), valamint Latabár Mária (Latabár Árpád színész leánya) légi utaskísérő.

A másnapi, november 25-i HBN-cikk arról is szólt, hogy a szerencsétlenség akkor következett be, amikor a gép már csak 6 kilométernyire volt a párizsi repülőtér futópályáihoz. Ekkor derült ki, hogy a Malév-utasgép párizsi tragédiájának debreceni áldozata is van: Kapitány István debreceni születésű főpilóta. A 33 éves pilóta hazánk egyik legnevesebb főpilótája volt, aki a tudása révén az utóbbi években mint oktató is működött. A repüléssel Debrecenben ismerkedett meg. A nyulasi repülőtéren szállt először gépbe. Vitorlázógép vontatta a magasba, amelynek később szerelmese lett. Ott a magasban, szárnyaló gépeken beutazta Európát, Ázsiát, Afrikát. Sok bravúros repülés fűződik a nevéhez, négymillió kilométert töltött levegőben. 

A főpilóta Kapitány István (1929. november 23. – 1962. november 23.) a Malév debreceni kirendeltség irodavezetőjének, Kapitány Ferencnek volt az öccse. Két- és hároméves gyermeke maradt apa nélkül.

A Wikipédián (amely balmazújvárosi születésűnek írja Kapitány István főpilótát) a Malév 355-ös járatának katasztrófájáról az is olvasható, a HA-MOD lajstromjelű Il–18-as gép teljesen megsemmisült. Az utolsó útja idején nagy köd volt Párizsban és a környékén. Emiatt a Párizs–Le Bourget repülőtéren a legtöbb járatot törölték a délelőtt folyamán. Csak egy repülőgép szállt le, és négy repülőgép szállt fel. A baleset okát francia, magyar és szovjet szakértők próbálták megállapítani, de a pontos okot nem sikerült jegyzőkönyvbe foglalni. 

Az átesés tényét a jelentésben egyértelműen leszögezték, de az átesés okát nem tudták. 1964 februárjában a BEA közzétette a megállapításait, miután a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a repülőgép nagy G-terhelésű manőver végrehajtása közben leesett. A BEA nem tudta megállapítani, hogy miért hajtották végre ezt a manővert.

Forrás: Debreceni Képeslapok