ILLIBERÁLIS

A MONTY PYTHON SZTÁRJA: AZ NEM RASSZIZMUS, HA NEM AKARJUK, HOGY SAJÁT ORSZÁGUNKAT ELLÉPJÉK A MUSZLIMOK 2026. szept. 8.

John Cleese, színész és a legendás Monty Python együttes tagja a bevándorlásról és a kulturális különbségekről szóló egyik bejegyzéshez szeptember 6-án ezt a kommentet fűzte: "évszázadokon át Krisztus tanítása szerint éltek a britek. Ha ezeket az értékeket iszlám tanok váltják fel, ez már nem Nagy-Britannia lesz." Hozzátette, hogy önmagában az még nem rasszizmus, ha nem szeretnénk, hogy szülőföldünk kultúrája teljesen megváltozzon.

A Monty Python híres humoristája egy X-en megjelent bejegyzéshez kommentelt, amely egy videót mutat be, amelyen muszlimok hivalkodóan imádkoznak az egyik brit város utcáján.

Baráti figyelmeztetés: NEM „rasszizmus” azt mondani, hogy nem akarod, hogy az országod ilyenné váljon 

- jegyezte meg Casey Krol.

John Cleese szerint ez a figyelem felhívás valóban nem rasszista.

Nem, ez nem rasszizmus, ez kulturizmus 

– írta a színész.

Cleese utalt azokra az értékekre, amelyek – megjegyezte – brit szempontból fontosak.

„Nem szeretjük a gyermekházasságot, a nők megkövezését, a csikló megcsonkítását, az állatok kínzását és a férfi egó szisztematikus felfújását "

– írta John Cleese.

A színész így folytatta: „Sajnos egyes muszlimok semmilyen kritikát nem tolerálnak, még olyanoktól sem, akik sok viccet meséltek a kereszténységről. A Brian élete után senki sem nevezett keresztényellenesnek!”

Elővettem Gerhard J. Bellinger Nagy valláskalauzából az ide vonatkozó részeket. Ebből tudom , hogy a muszlimok számára az a keresztény alapszabály, hogy nemes cél érdekében sem követhetnek el önmagában véve bűnös cselekedetet, nem érvényes. Adott esetben a hitetlenek becsapása, kirablása, megölése lehet akár kötelesség is (Vö. Korán 2. és 9. szúra.) Ugyanebből a műből megismerhetjük az iszlám államjog alapelvét. Eszerint a világ az emberiséggel együtt két részre oszlik: az egyik a dár al-iszlám, azaz iszlám terület (ide tartozik most 19 ország, amelyekben az iszlám államvallás), a másik a dár al-harb, azaz háborús terület. A dzsihád (erőfeszítés) arra kötelezi a muszlimokat, hogy ezeket a területeket elfoglalják és iszlám uralom alá hajtsák. Nagyon fontos azt is tudnunk, hogy az iszlám (szemben például a hinduizmussal és a buddhizmussal) nem befelé forduló, individualisztikus, hanem kifelé forduló, kollektivisztikus vallás. 

A hitterjesztés elsősorban nem magányos misszionáriusok feladata, hanem a hívő tömegeké 

- jegyezte meg Cleese.

Forrás: wpolityce.pl