SZOBORPARK

A Nagy, (de nem Hosszú) Menetelés 2025. máj. 16.

Van ami sohasem változik. Ilyen biztos pont az életünket, a sorsunkat kísérő kripto-kommunisták lelkülete, mely nagyapáról anyára, anyáról fiúra, Apró Antalról Dobrev Klárára, Erőss Pálról Magyar Péterre száll, mint a lepke a virágokra. Vagy, ha realistább megfogalmazást szeretnék, akkor mint a döglégy a rothadásra. 

A Nagy Menetelések, vagy bujdoklások, nem ismeretlenek a Marxista akolban. Hatodik (VI) Lenin, a finnországi szénakunyhóban keresett menedéket, ahol elmélkedése ideje alatt a gyertya fényénél megírt körülbelül hat életre szóló, 500 kötetes semmit mondást, amivel mostanság már a fotelok kitört lábait szokták aládúcolni, de még arra sem való, mert sem esztétikai, sem eszmei értékük nincs.

Hosszú Menetelésbe kezdett egykoron a múlt század első felében a Kínai Szovjetköztársaság Első Fronthadserege is, melyet egy tapasztalatlan katonai bizottság vezetett (akár bizonytalanságnak is nevezhetnénk emiatt) és ekkor a teljes megsemmisülés előtt állt.

A kommunisták védekezésképpen nyugat, majd észak felé menekültek a Csank Kaj-sek vezette Kuomintang-csapatok elől, és 370 nap alatt mintegy 12 500 kilométert tettek meg (legalábbis az utólagos hivatalos kommunista értékelések szerint, ami nem mindig áll összhangban az igazsággal). Vezetésüket a bizottságtól fokozatosan Mao Ce-tung és Csou En-laj vette át. Az utat Nyugat-Kína legnehezebb terepviszonyai között hajtották végre, először nyugatra, majd azután északra, Senhszi tartományba. A hosszú menetelés tette lehetővé a kínai kommunista hadsereg túlélését annak ellenére, hogy menet közben az állományának 90%-át elvesztette. Ez a viszonylagos részsiker alapozta meg Mao Ce-tung vezető szerepét a pártban.

De volt már hasonló vergődés az egykoron még foltokban létező, de mára már a tetszhalott, vagy egészen mumifikálódott halotti állapotban lévő MSZMP kommunista utódpárt MSZP-től is. Sebaj Tóbiás és a többiek éhségmenete néven, amikor is a menetet a rendszerváltás idején a lopott állami vagyonból meggazdagodott milliomosok vezették, meg számlagyáros, pénztáros csaló, akiről kiderült, hogy az MSZP fekete pénzeit legeltette külföldi számlákon és éhségében nem tudta bizonyítani hogyan került oda többszáz millói fortint.

Persze a zombi, agyhalott hülyék, akik valóban éhesen követték őket, erről nem tudhattak, hiszen a halottak sem tudják amikor meghalnak, hogy meghaltak. És ezzel ugyanígy vannak a szellemileg korlátolt fanatikusok is, meg most a TéeSz pártiak.

Nos, ha valaki esetleg némi hasonlságot vél felfedezni hatodik Lenin, a kínai kuotaming elől bujdolkó marxista harci gettósok, vagy az MSZP menetelése és a mostani Magyar Péter által szervezett és az ócsított, pocsék és nézhetetlen színházi előadásokat megcsúfoló nagy, egymilliós lépésnek hazudott nemzetegybesütő menetelése között, arra kérem, ne fogja vissza magát, mondja ki hangosan a véleményét!

Hiszen a kommunista sohasem változik, akárhogyan is nevezi magát, (csak a gazdáik által, a más pénzéből folyósított bér nagysága változó) és a többi gyakorlatilag mind ugyanarról szól. Az elterelésről. A felelősség vagy éppen aktuálisan kipattan botrányok elől való kínos menekülésről, a felelősség elől való bujkálásról és az emberek hülyítéséről.

Ha Ady élne, biztosan tudhatnánk, hogy a Halottak élén versciklusa ezekről az éppen stílusosan Nagyváradig lépegető kreténekről íródott.

De a jelenlegi zombik élén álló TéeSz (Kolhoz, vagy Szovhoz) párt, mely nagyon csúnyán belekeveredett az ukrán kémbotrányba (melyet simán nevezhetünk nettó hazaárulásnak is) a zsírleszívott hadvezére által is most elmenelül néhány napra, mert útközben (különösen akkor, amikor autóval utaztatják, „gyalog“ egyik helyről a másikra) nem kell kellemetlen kérdésekre válaszolni. Amikre amúgy sem válaszol soha, és amíg az idő meg a karaván halad és a kutyák ugatnak, addig talán kiötlenek valamit a kenyéradó gazdái Brüsszelben.

És persze nincs aki megkérdezze, hogy miért nem jár be munkahelyére az Európai Parlamentbe, ahol milliós fizetéséért neki nem kell megdolgoznia mint minden halandó közembernek, mert a hazaárulók Júdáspénze munka nélkül is jár.

Aki nem látja, hogy ez az velejéig aljas, a családját eláruló, öntelt, beképzelt, önimádó, mindenre képes, de semmire sem alkalmas kommunista klón csak egy szem a láncban, mely összeköti a múlt gazembereit a magyar jövő elárulóival és áruba bocsájtóival, az pontosan ugyanolyan mint ő.

Ettől a szánalmas vergődéstól, amit a bolhaszínházában produkál, még az is nagyobb hírértékkel bírna, ha valamelyik Rejtő regényből kihajózna a „Na mi újság Weber úr?” nevű gőzös és lehorgonyozna a Dunán a Parlament épületével szemben.

A helyzet súlyos, de legalább reménytelen, és ez már jó hír az ukránimádók gyülekezetének. A nagy menetelés hadművelet elbukott, már a lövészárokban, mert nemzetet egyesíteni csak az tudhat(na) akinek nemzete, hazája van.

Márpedig ennek a sleppnek az nincs. Se nemzete, se hazája, se rokona, se ismerőse. Csak gazdái és elődei. Károlyi Mihály, Kun Béla, Rákosi Mátyás, Gerő Ervin, Kádár János, Erőss Pál, Marx és Engels...

Ezek, ugyanazok. A többi csak porhintés.