AMMARHA!

A nap száma: 1763 2023. jún. 28.

1763-ban ezen a napon pusztított földrengés Komáromban, ami a városan 63 halálos áldozatot követelt és 102 sebesülésről számolnak be a források.

A hajnali 5 és 6 óra közötti földrengés az egykori Magyar Királyság területén történt legerősebb földmozgás volt, melyet a szakértők a Richter-skála szerinti 6,3-as erősségűre becsülnek. 

Az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) munkatársai nemrégiben arra derítettek fényt, hogy a földrengés középpontja a komáromi vártól keletre-északkeletre lehetett, a Duna északi partján.

Az áldozatok viszonylag alacsony száma a korszak építészeti eljárásainak volt köszönhető: a fűzfaágakból készült tapasztott házak nem nyomták agyon azokat sem, akik esetleg nem tudtak elég gyorsan kimenekülni.

A források tanúság szerint Komáromban hét templom tornyai dőltek le, köztük a jezsuiták új templomának tornyai, a Szent János- plébániatemplom tornya, amelyik a szentély boltozatát is átszakította, maga alá temetve az ott miséző Venczel János jezsuita papot, aki csodával határos módon életben maradt. Az épülőfélben lévő városi kórház megrepedt és használhatatlanná vált a Szent Anna- és József-ápolóház is. 

A földrengés következtében a városház tornya a piactérre dőlt, ott több embert agyonütött. 

A városban összesen 279 épület dőlt össze, 353 pedig részben dőlt össze, azaz komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, és csak 9%-a maradt sértetlen.

1763. június 28-án a föld mozgását még Drezdában és Lipcsében is megérezték

A területen az 1850-es évekig még több utórengést észleltek, a legnagyobbat 1783-ban, amikor újabb 500 ház semmisült meg és romhalmazzá vált a vár minden épülete.

Forrás: MTA - Mindenes Gyűjteméy, Wikipedia
Nyitókép: Németh István festménye