LIBERNYÁKULUM

A nap vicce: nem azért tarol, mert férfi, hanem azért, mert keményen dolgozik... 2022. jan. 31.

Az UPenn (Pennsylvaniai Egyetem) jogi csoportjai Lia Thomas transznemű úszó védelmére keltek, azt állítva, hogy sikere a „kemény munkának” köszönhető, nem pedig annak, hogy férfi, aki nők ellen versenyez. Akarva-akaratlanul, de a következő idézet ugrik be: „Csillagok. Van aki lehozza. Van aki lehazudja.”

Thomas, aki még mindig biológiai férfi, és csak a legszükségesebbet vállalta „átváltozása” érdekében, ebben a szezonban csatlakozott az UPenn női úszócsapatához nőként, miután közel három évig férfiként versenyzett feltűnésmentesen és eredménytelenül. Gregor Samsa, akarom mondani Thomas azóta egyik női úszórekordot a másik után döntötte meg. Ismerős a forgatókönyv?

Hol késik már az a transznemű sportoló, aki biológiai nemének mezőnyében is tarolt, aztán mégis váltott. 

Na, nem sportágat – mert ha valami nem megy, nem az a progresszív megoldás –, hanem nemet. Akárhogy is, ez lenne az igazi bravúr, transzsrácok és lányok! A tendencia viszont jól láthatón az, hogy aki alapvetően sikeres, az nem vált – sem sportágat, sem nemet. 

A napnál is fényesebben vakító tények ellenére a The Daily Pennsylvanian című diákújság múlt héten megjelent rovata azt állítja, hogy Thomas újkelletű sikereinek eredőjét nem transzneműségében kell keresni:

Még szerencse, hogy a The Daily Pennsylvanian szerkesztősége épületének stabil a konstrukciója, csak ezzel lehet magyarázni, hogy a fenti idézet megfogalmazása után nem szakadt le a mennyezet. A cikket jegyző progresszívek hozzátették, hogy minden transz sportolót támogatnak, így Thomast is, és azt írták: „Lia Thomasnak helye van a Penn női úszócsapatában, Lia Thomasnak helye van a sportban, és minden transz sportolónak helye van a sportban”.

Azt már tudjuk, Liának hol a helye, de hol a helye azoknak a biológiai nőknek, akik szintén keményen dolgoztak?

Talán a konyhában? Mert ha a sportot elárasztják a Thomas-félék, ott biztosan nem lesz maradásuk. A cikk azzal a nem meglepő kinyilatkoztatással zárul, hogy „minden transz sportolónak helye van a sportban”, mindenféle korlátozás nélkül - beleértve a transz nők tesztoszteron-gátlását is.

Arról van itt szó, kérem szépen, hogy bizonyos vélemények szerint, ha már férfiak állnak ki a nők ellen, nőnek hazudva magukat, legalább a tesztoszteron szintjük legyen egálban a biológiai nőkével. Persze, egy ilyen mutatvány valószínűleg kukázná Thomas és a többi kőkeményen dolgozó transz munkáját, pedig ha az a kulcsa a sikernek, miért félnek úgy a tesztoszteron-blokkolástól, mint a tűztől?

Sajnos azért, mert akkora vesztesek, hogy nőnek hazudva magukat tudnak csak nyerni, de azt is kizárólag úgy, hogy a biológiai nemük által szerzett előnyökhöz foggal-körömmel ragaszkodnak.

Nagyjából ennyit a kemény munkáról. Mert ha tehetség is társul mellé, azzal tényleg le lehet hozni a csillagokat; ezzel a szánalmas vergődéssel viszont legfeljebb lehazudni lehet. Azon elgondolkoztak vajon – ha nem is feltétlenül a transz sportolók, de például a Daily Pennsylvanian szerkesztői, meg a PennU jogi csoportjainak tagjai –, hogy 

ki fogja megfizetni a hazugság árát?

breitbart.com/P7

nyitókép: SPORTbible