CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

A NATO az USA erőszakszervezete 2023. febr. 17.

Magyarországon 1997. november 16-án népszavazást tartottak hazánk NATO-tagságáról. A kérdés egészen pontosan így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” - ezekkel a sorokkal indítja fejtegetését Ágoston Balázs a Magyar Nemzet hasábjain.

Majd levezeti, hogy hogyan és hova, milyen szintre jutott el a NATO az azóta eltelt évtizedek során. Kendőzetlen őszinteséggel ír azokról az esenyekről is, amelyeket a kollektív Nyugat nem szívesen tesz ki az ablakba.

Zanzásan összefoglalva a cikk lényegét: A NATO és bűbérese, az EU épp annyira képmutató, farizeusi és zsarnoki rendszert épít, mint egykor a szovjetek.

Lehet ezzel az állítással vitatkozni?

Lehet, de nem érdemes.

Néhány szemelvény az írásból:

A NATO-zászló alatt elkövetett amerikai agresszióknak nem volt semmilyen következményük, miként Szerbia 1999-es bombázásának sem. Ennek ürügye a milosevicsi rendszer által a koszovói albánok ellen elkövetett véres etnikai tisztogatás volt, a valódi ok azonban a hagyományosan oroszbarát Szerbia hosszú időre történő meggyengítése és a dél-szer­biai Koszovó önkényes, még látszatnépszavazással sem körített elszakításával egy balkáni hídfőállás létrehozása volt. 

Milosevics rendszerének megdöntését 2000-ben az Egyesült Államok kongresszusa által alapított Alapítvány a Demokráciáért (National Endowment for Democracy, NED) pénzelte több mint negyvenmilliárd dollárral. Szintén az USA szervezte és finanszírozta a 2003 novemberében Grúziában lezajlott, a grúz–amerikai kettős állampolgárságú kalandort, Miheil Szaakasvilit hatalomba ültető puccsot, amelynek helyi végrehajtóit, amint azt a Wall Street Journal megírta, a Tbilisziben tevékenykedő akkori amerikai nagykövet, Richard Miles képezte ki. Három évvel korábban még Belgrádban ügyködött…

Ugyanígy zajlott 2004 novemberében az első ukrajnai államcsíny, ami 14 millió dollárjába került az Egyesült Államoknak, de megérte, mert a hatalomba ültetett Viktor Juscsenko amerikaiakkal vette körül magát, az igazságügyi tárcát egyenesen az Egyesült Államokból Kijevbe települt Roman Zvarics kapta meg. 

Juscsenko folyamatosan provokálta Oroszországot. Emlékezetes a 2008 decemberében egész Európát ellátási válsággal fenyegető gázháború, melynek során Ukrajna a Moszkvával aláírt megállapodás ellenére sem nyitotta meg vezetékrendszerét az orosz gáztranzit előtt. Juscsenko műszaki okokra hivatkozott, de sokatmondó volt, hogy Ukrajna nem akarta beengedni az Európai Unió megfigyelőit.

Juscsenko 2010-ben megbukott, Viktor Janukovics demokratikus választáson visszatért az államfői székbe, de a 2014-ben megszervezett második, immár véres látványtechnikai körítéssel végrehajtott, újfent amerikai és nyugat-európai pénzből finanszírozott kijevi puccs elsodorta.

A többit tudjuk. A mára az ellenzéki pártokat és a kritikus médiát betiltó, nyílt diktatúrává vált kijevi rezsim amerikai bujtogatásra addig provokálta Oroszországot, míg Vlagyimir Putyin elnök megindította a háborút.