A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

szabotázs

A NATO az USA erőszakszervezete 2023. febr. 17.

Magyarországon 1997. november 16-án népszavazást tartottak hazánk NATO-tagságáról. A kérdés egészen pontosan így szólt: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” - ezekkel a sorokkal indítja fejtegetését Ágoston Balázs a Magyar Nemzet hasábjain.

Majd levezeti, hogy hogyan és hova, milyen szintre jutott el a NATO az azóta eltelt évtizedek során. Kendőzetlen őszinteséggel ír azokról az esenyekről is, amelyeket a kollektív Nyugat nem szívesen tesz ki az ablakba.

Zanzásan összefoglalva a cikk lényegét: A NATO és bűbérese, az EU épp annyira képmutató, farizeusi és zsarnoki rendszert épít, mint egykor a szovjetek.

Lehet ezzel az állítással vitatkozni?

Lehet, de nem érdemes.

Néhány szemelvény az írásból:

A NATO-zászló alatt elkövetett amerikai agresszióknak nem volt semmilyen következményük, miként Szerbia 1999-es bombázásának sem. Ennek ürügye a milosevicsi rendszer által a koszovói albánok ellen elkövetett véres etnikai tisztogatás volt, a valódi ok azonban a hagyományosan oroszbarát Szerbia hosszú időre történő meggyengítése és a dél-szer­biai Koszovó önkényes, még látszatnépszavazással sem körített elszakításával egy balkáni hídfőállás létrehozása volt. 

Milosevics rendszerének megdöntését 2000-ben az Egyesült Államok kongresszusa által alapított Alapítvány a Demokráciáért (National Endowment for Democracy, NED) pénzelte több mint negyvenmilliárd dollárral. Szintén az USA szervezte és finanszírozta a 2003 novemberében Grúziában lezajlott, a grúz–amerikai kettős állampolgárságú kalandort, Miheil Szaakasvilit hatalomba ültető puccsot, amelynek helyi végrehajtóit, amint azt a Wall Street Journal megírta, a Tbilisziben tevékenykedő akkori amerikai nagykövet, Richard Miles képezte ki. Három évvel korábban még Belgrádban ügyködött…

Ugyanígy zajlott 2004 novemberében az első ukrajnai államcsíny, ami 14 millió dollárjába került az Egyesült Államoknak, de megérte, mert a hatalomba ültetett Viktor Juscsenko amerikaiakkal vette körül magát, az igazságügyi tárcát egyenesen az Egyesült Államokból Kijevbe települt Roman Zvarics kapta meg. 

Juscsenko folyamatosan provokálta Oroszországot. Emlékezetes a 2008 decemberében egész Európát ellátási válsággal fenyegető gázháború, melynek során Ukrajna a Moszkvával aláírt megállapodás ellenére sem nyitotta meg vezetékrendszerét az orosz gáztranzit előtt. Juscsenko műszaki okokra hivatkozott, de sokatmondó volt, hogy Ukrajna nem akarta beengedni az Európai Unió megfigyelőit.

Juscsenko 2010-ben megbukott, Viktor Janukovics demokratikus választáson visszatért az államfői székbe, de a 2014-ben megszervezett második, immár véres látványtechnikai körítéssel végrehajtott, újfent amerikai és nyugat-európai pénzből finanszírozott kijevi puccs elsodorta.

A többit tudjuk. A mára az ellenzéki pártokat és a kritikus médiát betiltó, nyílt diktatúrává vált kijevi rezsim amerikai bujtogatásra addig provokálta Oroszországot, míg Vlagyimir Putyin elnök megindította a háborút.