A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

Fico a mikrofon előtt

A parlament előtt a külföldi szavazás módosítása, a Smer terjesztette be 2026. márc. 31.

A kormányzó Smer parlamenti képviselői benyújtották a választójog gyakorlásának feltételeiről szóló törvénymódosítást, amely alapjaiban írná át a külföldről történő szavazás szabályait. A javaslat értelmében megszűnne a levélszavazás intézménye, helyette a külképviseleteken lehetne voksolni, ugyanakkor a lehetőséget kiterjesztenék az államfőválasztásokra is. A tervezet emellett a választási kauciók összegét is a mindenkori átlagbérhez kötné.

A beterjesztők azzal indokolják a változtatást, hogy az új jogi szabályozás a külföldön élő választópolgárok régi követelésére reagál. Céljuk, hogy a szavazók abban az országban gyakorolhassák választójogukat az országos választásokon, ahol éppen tartózkodnak, anélkül, hogy haza kellene utazniuk, vagy a postai szavazással kapcsolatos adminisztrációval kellene bajlódniuk. Robert Kaliňák (Smer-SD) miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a levélszavazás kivezetése kapcsán korábban kifejtette: szerinte a jelenlegi rendszer nem felel meg az alkotmánynak, mivel a postai levelezés nem garantálja a közvetlen és titkos választások feltételeit.

Jelentős újítás a tervezetben, hogy a parlamenti választások és a népszavazás mellett az elnökválasztáson is lehetővé tennék a nagykövetségeken történő voksolást. A képviselők érvelése szerint a szlovákiai állandó lakhellyel nem rendelkező állampolgárok eddig csak úgy szavazhattak az államfőre, ha a választás napján személyesen megjelentek egy hazai szavazóhelyiségben és úti okmányuk bemutatásával felvetették magukat a névjegyzékbe. A külképviseleti szavazás bevezetése számukra nemcsak kényelmesebb megoldást jelentene, hanem valós esélyt is adna az aktív részvételre az államfő megválasztásában.

Az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) ugyanakkor élesen bírálja a terveket. Michal Šimečka pártelnök egy keddi sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány valójában a választójog korlátozására törekszik a külföldről történő szavazás átalakításával. 

A mozgalom arra szólította fel Robert Fico (Smer-SD) miniszterelnököt és a kabinetet, hogy álljanak el a törvénymódosításoktól.

A politikai vitát kiváltó pontok mellett a törvényjavaslat a választási kauciók rendszeréhez is hozzányúlna, a fix összegek helyett azokat az átlagos havi bérhez igazítva. A parlamenti választásokon induló pártoknak így az átlagbér 25-szörösét kellene letenniük az eddigi 17 ezer euró helyett, míg az európai parlamenti megmérettetésnél az átlagbér 2,5-szerese lenne a tarifa a jelenlegi 1 700 euróval szemben. A javaslattevők szerint a jelenlegi összegek a bevezetésük óta nem változtak, így már nem tükrözik megfelelően egy parlamenti vagy EP-jelöltség komolyságát. Az új, objektív gazdasági mutatókhoz kötött mechanizmus emellett az Alkotmánybíróság korábbi iránymutatásainak is megfelel a beterjesztők szerint.

Amennyiben a törvényhozás rábólint a javaslatra, az új szabályok 2026. szeptember 1-jén léphetnek hatályba.