SZOBORPARK

A pozsonyi vonósnégyes 2022. szept. 9.

Új exportcikke lesz Oroszországnak, ami biztosan nem esik az Európai Uniós szankciók alá. Úgy hívják: tél. Ez az exportcikk, mely környezetkímélő, olcsó, lesz belőle elég, és nem ársapkát, de pamutsapkát kell majd miatta a fejünkre húzni, megmutatja majd, ki mit hazudozott össze a világról, a pótolható energiákról, a függetlenségről, az önfeláldozásról, a ,,megvagyunkmioroszgáznélkülis” dumáról, meg arról, hogy vészhelyzetben ki, milyen felelősséget vállal az országáért és a választóiért.

Az egyik ilyen aljas megfutamodás, már a napokban megtörtént. Semmi új a nap alatt. A fű zöld, az ég kék, a liberális-kommunista bagázs alkalmatlan, tehetségtelen és megbízhatatlan.

Na, ugyan kitől is várhattuk ezt el? Hát csak is a liberális SaS-tól, akik nemcsak elszálltak az oszladozó tetemről, amit úgy hívnak Szlovákia, hanem le is szarták a magasból az alattuk mannahullásra várakozó választóikat.

Aki ismeri a liberális mentalitást az nem csodálkozik egy percre sem. Elárulják az anyjukat is, ha az érdekük, vagy a kis haszon reménye úgy kívánja. Egyszerűen ilyenek, senkik.

A régi nagy igazság, amit az emberiség apáról fiúra, egyik nemzedékről a másikra örökített: Ha észrevesszük, hogy a ló, amin ülünk megdöglött, akkor szálljunk le róla!

Az ilyen szivárványos koalíciók, mint amilyen a két évvel ezelőtt alkotmányos többséggel megalakult liberális kormánykoalíció is volt, - a szakik ezt a többséget csekély két év alatt leamortizálták, mint a kommunisták a hazaszeretet iránti elkötelezettségüket, s akiknek még az érdeke sem azonos -, nem is végezhetik másképpen, mint most Szlovákiában.

Ki ne emlékezne a felejthetetlen Salamon Béla alakítására a vonósnégyes című bohózatból? A főnök meghívja magához alkalmazottjait, hogy a vacsoravendégei részére koncertet adjanak. Így áll össze a vonósnégyes, akik közül mindegyik arra támaszkodik, hogy majd a másik három mellett vígan imitálja a hegedűjátékot. Persze ahogy sorra érkeznek a váróba, kiderül, hogy egyikük sem tud hegedülni, és még gyorsvonatból sem láttak zenészt.

Nos, ha valaki egybeesést talál Salamon Béla bécsi vonósnégyese és a jelenlegi szlovák kormánykoalíciót alkotó kvartett között, az jól tippelt, és ne szégyellje magát, hanem induljon el az első fogadóiroda felé, és adjon fel egy helyes lottószelvényt. Talált, süllyed.

A Remisová nevű bábszínésznő eleve úgy hullott be a koalícióba, mint egy húrok nélküli hegedű, és ez a funkciója nem is változott igazán az elmúlt két év alatt. Bár kívülről úgy nézett ki, mint a valódi hangszer, gyakorlatilag semmilyen zenét nem lehetett játszani rajra, bár mindent megtett azért, hogy utánozni próbálja a hozzáértő zenészt. Talán ha furulyázással próbálkozott volna.

Sulík, aki a brácsás szerepét töltötte be a vonósnégyesben, eleinte a vállára próbálta tenni a brácsát, mintha hegedülne, de rájött, hogy ezt kézzel nem bírja tartani, ezért a kottából való játékot rendre a szünetjellel kezdte, melynek időtartamát vagy az Ausztráliában lévő aprócska ,,rancsán”, vagy éppen Dubajban töltötte el. Bár ismerték a kormánybuktató múltját, mégis meglepetést színlelt mindenki, amikor is képletesen olyan gyomrost vitt be két év semmittevés után a szövetségeseinek, hogy a vonóikat szorongató partnerei az eget is nagybőgőnek nézték.

A koncertmester Matovič, hiába hozott magával két vonót is, meg kottát, végül a saját hegedűjét is át kellett adnia egy másodhegedűsnek, Hegernek, aki még annyira sem tudott hegedülni, mint az előtte hegedülni nem tudó főnöke. Szegény másodhegedűsnek végül is mindent a mások kottájából kellett játszania, kivéve a valódi zenét, de a játéka mégis hamisnak bizonyult.

A Boris Kollár féle ,,kiccsaládom”, pedig, ne szépítsük, tokkal-vonóval sem ér többet a húrgyantánál.

Nos egy ilyen helyzetben bevállalni egy házi koncertet, ahol több, mint ötmillió ember ül a családi vacsorán, hogy végre megszólaljon Mozart Kis éji zenéje, nemcsak felelőtlenség, de aljasság is.

Most, hogy kiderült, a kvartettből senki sem tud sem hegedülni, sem brácsázni sem bőgőzni, értelmes koncertszervezőknél akár le is lehetne mondani a további fellépéseket, azonban ez itt Szlovákia, a korlátlan lehetetlenségek és a korlátolt politikusok tenyészeti telepe, ahol a jövőbeli szaporulatot, a Slovakofarma nevű hazai gyógyszergyár biztosítja.

Tény ami tény, hogy ezek, ha annyi vonójuk is lenne, mint égen a csillag, akkor sem tudnának hegedülni. Se kottából, se ész nélkül.

Hrubík Béla