TE BUZERANT!

A Pravda publicistája szerint Esterházy János antiszemita és háborús bűnös, ha tetszik, ha nem 2022. márc. 14.

Miroslav Čaplovič a Pravda hasábjain sopánkodott amiatt szombaton, hogy Ján Orosch nagyszombati érsek részt vett a Esterházy Emlékünnepségen Budapesten. Čaplovič szerint bár voltak és vannak törekvések Esterházy rehabilitációjára, bár akkor is kollaboráns volt és háborús bűnös, ha tetszik a magyaroknak, ha nem.  Hétfő reggel még nincs kedvünk anyázni, úgyhogy kommentár nélküli szemlénkben, teljes terjedelmében közöljük az elmegyógy-szökevényünk írását...

„Szétverte a Csehszlovák Köztársaságot és gyűlölte a zsidókat, mégis csodálja őt a katolikus egyház egyik prominens vezetője. Ján Orosch nagyszombati érsek Budapestre érkezik, hogy tisztelegjen Esterházy János magyar kisebbségi politikus előtt, aki a háború előtti Csehszlovákiában és a Tiso-féle szlovák állam fennállása idején is részese volt a közéletnek.

1947 szeptemberében a pozsonyi Népbíróság hazaárulás és a hitleri Németországgal való kollaboráció miatt kötél általi halálra ítélte Esterházyt.

Orosch budapesti részvétele a Rákóczi Szövetség által szervezett rendezvényhez kapcsolódik. Ez az egyesület 1991 óta adományoz évente díjakat Esterházy tiszteletére olyan személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek - a ma7.sk közlése szerint - a felvidéki magyar közösség szolgálatában kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, valamint „a mártír sorsú politikus szellemi örökségének megőrzéséért és az ő szellemében a kereszténységért, az összmagyarságért és Közép-Európa népeiért kimagasló tevékenységet fejtettek ki.”

Az eseményre most vasárnap kerül sor a magyar Parlamentben. „Méltató beszédet mond Orosch János nagyszombati érsek, valamint Molnár Imre történész” - írja a ma7.sk. Az ünnepi beszédet Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes tartja. A díjat Erdő Péter bíboros (esztergomi érsek) és Martényi Árpád bíboros, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke veheti át. 

Az esemény helyszínének megválasztása megdöbbentő:

a nácikkal való együttműködésért elítélt nevéhez fűződő díjat a Magyar Köztársaság egyik állami szervének épületében adják át.

„Mesterségesen összetákolt förtelem”

1989 novembere után a magyar nemzeti kisebbség néhány képviselője törekedett Esterházy rehabilitációjának elérésére, de sikertelenül. Az 1947-es halálos ítélet még mindig érvényben van. Esterházy ártott a csehszlovák államnak azzal, hogy megpróbálta felbomlasztani azt, beleértve a demokratikus rendszer felszámolását is. Céljait nemcsak a budapesti kormánnyal, hanem a náci Németországgal is együttműködve valósította meg.

Az Esterházyval kapcsolatos történelmi tények és összefüggések céltudatos dicsőítésére, félreértelmezésére, sőt meghamisítására a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézete már korábban is rámutatott. A nyilatkozathoz csatlakoztak a Hadtörténeti Intézet, az SNP Múzeum, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetének és a Szlovák Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének igazgatói. 

Rámutattak, hogy Esterházy tisztelői mártírként és tragikus bosszú áldozataként állítják be őt, sőt a perét törvénytelennek minősítik, ami ellentmond a tényeknek.

A nyilatkozat felidézte Esterházy kijelentéseit, amikor a háborús Szlovák Köztársaság képviselője lett: „Tűzzel és vassal mentünk a csehszlovák rendszer ellen. A Csehszlovák Köztársaságra mindig is úgy tekintettünk, mint az emberi rosszindulat és tudatlanság élettelen színfoltjára, és nagyon jól tudtuk, hogy ennek a mesterséges és államnak nevezett förtelemnek nincs létjogosultsága.” Egyúttal csatlakozott „Németország és Olaszország gigantikus küzdelméhez, amely Európa jobb jövőjének biztosításáért folyik.“

Bár Esterházy 1942-ben nem támogatta a szlovákiai zsidók náci koncentrációs táborokba való deportálását, az antiszemitizmus úgymond a vérében volt. A Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének közleménye emlékeztetett arra, hogy helyeselte „a zsidók elleni jogos küzdelmet, mert a magyar tömegek is évtizedek és évszázadok óta szenvednek a zsidóktól és a zsidóüldözéstől... Fiatal koromtól fogva mindig zsidóellenes álláspontot képviseltem, és ezen az állásponton maradok.“

Esterházy 1942-ig megszavazta az összes addigi zsidóellenes jogi normát, amit számos nyilvános antiszemita magatartásával és nyilatkozatával indokolt. Külön említést érdemel, hogy képviselőként támogatta a zsidók társadalmi és gazdasági életből való kizárásáról szóló törvény és az árjásításról szóló törvény elfogadását.

Orosch Esterházyról

Esterházyt 1947 őszén távollétében állították bíróság elé, mert 1945 nyarán szovjet katonák vitték a Szovjetunióba. Az ottani bíróság tíz év szabadságvesztéssel sújtotta egy munkatáborban. Moszkva 1949 tavaszán kiadta őt Csehszlovákiának. Klement Gottwald elnök halálos ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. Esterházy 1957 márciusában, 55 éves korában halt meg az olmützi börtönkórházban.

Nem ez lesz az első alkalom, hogy Orosch érsek Budapesten méltatja Esterházyt. 2021 szeptemberében Alsóbodokon, amely egy Nyitrai járásbeli falu, gyászbeszédet mondott róla. Orosch ünnepélyes szentmisét celebrált ott Esterházy születésének 120. évfordulója alkalmából.”