MAGYAR KÁRTYA

A romániai kisebbségvédelmi törvénykezés hiányosságairól tájékoztatta az Európa Tanács szakértőit az RMDSZ 2026. nov. 4.

A romániai kisebbségvédelmi törvénykezés és a meglévő törvények alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).

Az Európa Tanács szakértőit Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, valamint Horváth Anna és Szilágyi Dóra ügyvezető alelnök tájékoztatta.

Vincze Loránt rámutatott, hogy 

bár Románia papíron szilárd törvényi kerettel rendelkezik a kisebbségi jogok terén, a gyakorlatban és a jogszabályok alkalmazásában komoly akadályok tapasztalhatók.

A román állam jelentése csupán a jogszabályokat írja le, és adós marad azok tényleges megvalósulásának értékelésével, miközben hiányoznak belőle a magyar közösségre vonatkozó adminisztratív és statisztikai adatok is – hangsúlyozta.

Az oktatás területén ismertette, hogy 

a kisebb létszámú magyar osztályok jóváhagyása évről évre történik, míg az RMDSZ ezt a teljes oktatási ciklusra kiterjesztené.

Felhívta a figyelmet a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem helyzetére, ahol máig nem hozták létre a törvény által garantált önálló magyar kart.

A többnyelvűség alkalmazása kapcsán kitért arra, hogy 

„a romániai bíróságok sorozatosan a magyar nyelv használatát korlátozó döntéseket hoznak”.

Példaként a sepsiszentgyörgyi utcanévtáblákat és holokauszt-emléktáblákat említette, melyek ügyében a bíróság végleges ítéletében úgy döntött, hogy a magyar felirat kizárólag a román felirat alatt kaphat helyet.

Horváth Anna a közintézmények és a nyelvhasználat kérdésköre kapcsán elmondta: a magyar alkalmazottak alulreprezentáltak az igazságszolgáltatásban, a rendőrségen és a helyi közigazgatásban, ráadásul hivatalos adatok sem elérhetők erről.

Rámutatott: amíg az állami hatóságok és bíróságok akadályozzák a magyar nyelvismeret feltételként szabását a helyi közigazgatási versenyvizsgákon, az egészségügyben és az igazságszolgáltatásban az kihelyezési eljárásaiban, addig a nyelvi jogok törvényes előírásai csak papíron léteznek, a gyakorlatban nem.

Emlékeztetett, hogy 

ezen eljárások illetékesei a magyar nyelv ismeretének megkövetelését a többségi románokkal szembeni diszkriminációként értelmezik.

Szilágyi Dóra bemutatta az RMDSZ törvénykezdeményezését, amelynek célja a szerzett jogok elvének megerősítése a nemzeti kisebbségek nyelvhasználata terén a közigazgatási-területi egységekben, a közigazgatási törvénykönyv 604. cikke (1) bekezdésének módosításával.

A törvénytervezet „a következő népszámlálás eredményeinek jóváhagyásáig” szövegrész törlését irányozta elő, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint, ha egy településen a kisebbség aránya 20 százalék alá esik, az elveszítheti megszerzett nyelvi jogait.

Az RMDSZ közleménye szerint az Európa Tanács tanácsadó testületének tagjai nyitottan és konstruktívan fogadták a szövetség felvetéseit.

Egyetértettek továbbá abban, hogy 

az említett problémák nagy részére egy kisebbségi kerettörvény jelentené a tartós megoldást.

Az RMDSZ közölte, hogy egy átfogó árnyékjelentést nyújt be a testületnek, amely részletesen tartalmazza az elhangzott szakmai érveket.

Azt kérte, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága határozott, a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását elősegítő ajánlásokat fogalmazzon meg a román állam számára.

MTI