CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

A Sándor-palota közzétette a Velencei Bizottsághoz intézett kérdéseket 2026. júl. 7.

A Sándor-palota közleménye szerint az alaptörvény 17. módosítása az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent. Továbbá rámutattak, hogy a kormány még mindig nem fogadta a Velencei Bizottságnak az ügyben kirendelt szakértőit, miután Sulyok Tamás államfő korábban a szervezethez fordult.

Az államfői kezdeményezés kiemelt jelentőségére, valamint az azzal kapcsolatban tapasztalt fokozott közérdeklődésre tekintettel a Sándor-palota – a testülettel történt egyeztetésre is tekintettel – a Velencei Bizottsághoz intézett kérdéseit közzéteszi – derült ki a Sándor-palota lapunkhoz eljuttatott közleményéből. Mint ismert, Sulyok Tamás május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt.

A Sándor-palota közleménye szerint

ez a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével fenyeget, különös tekintettel az alaptörvény 17. módosításának tervezetébe foglalt jogi eszközre, amely az alkotmányos demokrácia alapvető értékei elleni súlyos támadást jelent.

Tudatták, hogy a Velencei Bizottság jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a köztársasági elnök megkeresését, majd emlékeztettek, hogy a Velencei Bizottság magas szintű delegációja Budapestre látogatott, amely szerintük fontos lépés volt a közjogi intézmények közötti párbeszéd kereteinek megteremtésében.

A köztársasági elnök ugyanakkor rámutat arra, hogy a kormány – bár kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre – amellett, hogy mindeddig nem adott lehetőséget a Velencei Bizottság kifejezetten az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására, az alaptörvény-módosítás sürgős eljárásban való tárgyalása mellett döntött, anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének bevárására – szól a közlemény.

A Sándor-palota által megosztott angol nyelvű dokumentum szerint a köztársasági elnök egyebek mellett olyan kérdéseket intézett a Velencei Bizottsághoz, hogy

• elmozdítható-e az államfő politikai okokból?
• alkalmazható-e visszamenőleges hatályú jogalkotás az államfő ellen?
• hogyan érinti ez a hatalmi ágak megosztását?
• összeegyeztethető-e a jogállamisággal a személyre szabott törvénykezés?

Sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a lex Sulyokot

Emlékezetes, hogy Magyar Péter már a választási kampányban is többször beszélt arról, hogy győzelmük esetén Sulyok Tamást eltávolítanák a hivatalából. A választások után Magyar többször is ultimátumot intézett az államfőhöz, hogy május 31-ig mondjon le a hivataláról. Miután ennek a fenyegetésnek Sulyok nem tett eleget, a miniszterelnök június 1-én Görög Márta igazságügyi miniszterrel felkereste Sulyokot a Sándor-palotában és közölték vele, hogy alkotmánymódosítással távolítják el a hivatalából.

A kormányfő két hete a parlamentben mondott napirend előtti felszólalásában ismertette az úgynevezett tisztítótűz műveletet, amellyel kezdeményezik a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését.

Ezután a kormány egy rövid társadalmi egyeztetésre bocsátotta a tervezetet, amely során öt nap alatt mindössze 23 ezren mondtak véleményt az alaptörvény-módosításáról. Magyar Péter büszkén jelentette be, hogy a társadalmi egyeztetésben résztvevők többségében támogatták az elképzeléseiket. Így a most benyújtott alaptörvény-módosítás alapján nem változtat a kormány az eddigi elképzeléseken és jogi manőverezéssel akarják megbuktatni az államfőt. Ma pedig arról döntött az Országgyűlés tiszás többsége, hogy a lex Sulyokot a július 7-i ülésén sürgősséggel fogják tárgyalni.

Forrás: Magyar Nemzet