ZSÍR

A Semmelweis-filmet nevezzük az Oscarra! 2024. szept. 20.

A Semmelweist nevezi Magyarország nemzetközi film kategóriában az Oscar-díjra. A Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint a hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő szakmai testület 18 egészestés mozifilm közül választotta ki a Koltai-alkotást.

Koltai Lajos filmje Semmelweis Ignác kortársaival, a begyöpösödött, pozícióféltő orvostársadalommal folytatott szélmalomharcát helyezi a középpontba, majd a melodráma irányába viszi el. Kissé álomgyári hatásvadászattal, hiszen a szerelmi szál is beleszövődik egy új ápolónő, Emma (Nagy Katica) érkezésével a bécsi klinikára, aki a bábaképzőt hagyta el kétes körülmények között. Természetesen gyorsan megbízatást is kap: beosztják a szinte minden kolléga által félt vagy tisztelt, öntörvényű fiatal orvos, Semmelweis (Vecsei H. Miklós) mellé.

A klinikán belül kirajzolódik egy magyar-osztrák szakmai vonal-ellentét, amely az igazgató személyében, Johann Kleinben (Gálffi László) csúcsosodik ki. Itt jegyezném meg, hogy a leghitelesebb, művészibb alakítást véleményem szerint Gálffi jegyzi. Hihetetlen alapossággal és színészi játékkal testesíti meg azt a profot, aki próbálja minden eszközzel elnyomni a fiatal orvost, közben saját lelkiismerete sem hagyja nyugodni: 

őrlődik és szenved.

De térjünk vissza Ignácra és Emmára. A közös munka közben egymásba habarodnak. Érdekes, főleg nyomozósdit játszó kapcsolatukban megfér egymással az önfeláldozás és az árulás is. Mindezalatt arra is van idejük, hogy boncolgassák, megfejtsék a kismamákat és a csecsemőket egyaránt a halálba rántó betegség igazi okát.

Kár, hogy Emma karaktere abszolút az alkotók szüleménye, fiktív szereplő. Ő az egyetlen a filmünkben, aki a képzelet játéka. Bizonyítottan nem volt, de lehetett volna. Azért sem boncolgatja annyira a két fiatal érzelmi kapcsolatát, nem recsegtetik az ágyat. Az intim vonal kimerül pár félszeg snittben.

Vecsei H. Miklósnak abszolút jól áll az öntörvényű, önfejű, munkamániás orvos szerepe, aki mindennel és mindenkivel dacol a saját igazáért. Olyan, mint egy megszállott nyomozó, akinek lelkét már évek óta marja, emészti a megoldatlan ügy háttere. Éjjel is az elhalálozási statisztikákat böngészi, ott görnyed az íróasztalnál. Később együtt görnyednek, hogy megfejtést találjanak a gyermekágyi láz miértjére, hátterére.

Felemelő jelenetekben nincs hiány: Semmelweis szülés levezetései és a folyamatábrázolások könnyfacsaróak. Vagy a másik véglet, a boncolások és azoknak a visszaadása, az ott történt dolgok szépen illeszkednek a történet végkifejletéhez.

A magyar orvos kálváriája, elbocsátása, tárgyalása is mélyen elgondolkodtató, érdekes aktusként jön le.

Végeredményben a Koltai-film kétórás játékideje hamar elröppen, mert a mozi érdekes, domináns részben valós tényeken és történéseken alapszik. Visszarepít az 1840-es évekbe. Bemutatja egy zseni vívódását és harcát, a meg nem értett státuszt vesézi. Fullosra beleélhetjük magunkat az osztrák-magyar ellentétekbe. Magával ragad a történet! A címszereplő Vecseinek remekül fekszik a feladat, szinte kifogástalanul személyesíti meg a munkájának mindent alárendelő orvost. A zene is ott van a szeren, igazán jó. A képi ábrázolás sem utolsó.

Koltai klasszikus álomgyári mintát követ: a stáblista megtekintése után azt a szerepet szánja a nézőnek, az első lépésük ne legyen más, minthogy bőszen böngésszék a wikit vagy a videómegosztókat.

Ássák bele magukat a meg nem értett zseni életébe és munkásságába. Nos, megtettük! Kiderült, hogy életében sosem kapott osztatlan szakmai megbecsülést, ami valószínűleg felőrölte. Egy Bécs melletti elmegyógyintézetben hunyt el 47 évesen. A halála körülményei is eléggé kétesek és tisztázatlanok. Találni olyan dokumentumokat is, hogy az ápolói többször megverték, kíméletlenül bántak vele.

Tragikus sors ez, nincs kétség! A Semmelweis-film megható, elgondolkodtató és izgalmas is egyben. Az elmúlt évek egyik legjobb magyar mozija...

nyitókép: Zoé Studios