A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Ujszolapok

A sokéves bezzegSzlovákiázás után ma már a bezzegMagyarország a realitás 2021. dec. 5.

Honnan lehet tudni, hogy a magyar gazdaság egyre jobban zakatol és hagyja le Szlovákiát? A legegyszerűbb válasz erre az lenne, hogy mindenki győződjön meg róla a saját szemével. Mindenhol építkezések, felújítások és például olyan szektorok is javában pörögnek, amiket Szlovákiában hagyományosan mostohagyerekként kezeltek – a műemlékfelújítások. Akinek ez nem elég, mert ugyebár „biztos a sok építkezéssel lopják el a pénzt” (sic!), azok mondjuk nézzék meg az Európai Unó és a KSH hivatalos adatait, miszerint a rendszerváltás óta csak egyszer fordult elő, hogy ilyen mértékben nőtt volna a gazdaság.

De nincsenek kétségeink, ilyen apróságok, mint a tények, nem szokták meggyőzni az Orbán- és Magyarország-fóbiás felvidéki libernyákjainkat sem. Ezért a kedvükért mutatunk mást is. Hogy pedig ne vádolhassanak elfogultsággal, így saját lapjuk, a függetlenobjektív orientáltságú Új Szó cikkeit szemlézzük bizonyítékul. Nem lehetett könnyű éppen a balliberális napilapnak lehozni ezeket az anyagokat, így akár egy pillanatra még meg is sajnálnánk őket, ha nem jutna rögtön az eszünkbe, hogy a pluralizmusra oly büszke napilap konkrétan egyedül uralja a felvidéki napilapok piacát, sáros bakanccsal tiporva ezzel a sajtószabadság kiteljesülhetőség.

Na, de nézzük csak, miről is van szó. Mit ad Isten a Magyarországon állítólagosan lerohasztott (sic!) egészségügyi bérezésekről. „A magyarországi egészségügy sokáig nem számított a fiatal szlovákiai orvosok népszerű célállomásának. Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) vezetője szerint azonban a helyzet az utóbbi időben megváltozott. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe van annak a béremelésnek, amelyet a magyar kormány tavaly hirdetett meg. Az ottani egészségügyi dolgozók fizetését bértábla alapján határozzák meg, amely 2021-ben jelentősen emelkedett. Egy kezdő rezidens idén bruttó 481 486 forintot keresett, amely mintegy 1315 eurónak felel meg. Három év szakmai gyakorlat után ez az összeg 613 ezer forintra (1675 euró), hat év múlva pedig már 861 ezer forintra duzzad (2355 euró), vagyis megközelíti a szakvizsgával rendelkező szlovákiai orvosok bérét.

Ha viszont a jövő évi számokat nézzük, akkor a különbség már jelentősebbé válik. A magyarországi béremelés ugyanis három lépcsőben valósul meg, 2023-ig. Jövőre a kezdő orvosok több mint 619 ezer forintra számíthatnak, vagyis mintegy havi 1690 euróra. Egy hatéves szakmai gyakorlattal rendelkező orvos már több mint 1,1 millió forintot tehet zsebre, ami meghaladja a bruttó 3000 eurót. Ehhez képest Szlovákiában jóval szerényebb emelésre kell készülni. A 2020-as évi átlagbér 1133 euró, vagyis a kezdő orvosok 1416 euróra, a szakorvosok pedig körülbelül 2605 euróra számíthatnak. 2023-ban ezek a különbségek még tovább nőhetnek, hacsak a szlovákiai egészségügyi tárca nem változtat a jelenlegi rendszeren” - írják ezt a adataikat a magyarországi baloldali hvg-re hivatkozva.

Egy nappal később hasonlóan fogszívva közölhették azt a hírt is, hogy az még csak hagyján, hogy az orvosi fizetések jobbak Magyarországon, de az iparban dolgozók is lényegesen jobban járnak, ha ott vállalnak munkát: „Több szlovák dolgozhat majd Magyarországon” – olvashatjuk a cikk címében. A nemes egyszerűséggel mindenkit leszlovákozó cím már eleve megérne egy misét, de most nézzük inkább a lényeget. 

A magyarországi ipari fellegvárakban a bérek már magasabbak, mint Szlovákiában. Nem meglepő, hogy a munkaerőpiaci szakértők szerint egyre többen mehetnek át a jövőben Szlovákiából Magyarországra dolgozni. Győr környékén a pályakezdő mérnökök bruttó 450-550 forintot keresnek (1200-1500 euró)

írják a Világgazdaságra hivatkozva.

A kínos érzetet pedig csak növelhette a szerkesztőségben annak a cikknek a leközlése is, miszerint novemberben soha nem látott mértékben gyorsult az infláció az euróövezet országaiban, elsősorban a jelentősen emelkedő energiaárak miatt. Ezzel szemben a magyarországi rezsiárak szlovákiai szemmel szinte elképzelhetetlenek. Míg Szlovákiában egyfolytában arról szólnak a hírek, hogy a folyamatosan növekvő rezsiárak az újévben ismét nőni fognak, addig Magyarországon lassan egy évtizede csökkenés, rosszabb esetben stagnálás tapasztalható. Ugyanez érvényesül a benzinárra is. 

Míg Szlovákiában szép lassan kúszik fel, addig a Magyar Kormány 480 forintnál befagyasztotta a további növekedés lehetőségét. 

Nem csoda, hogy fél Szlovákia átjár tankolni (is) kompenzálva ezzel a benzinkutak esetleges veszteségét a befagyasztás miatt, bár azért sajnálni valószínűleg egy benzinkutat se kell. Sokan már azon morfondíroznak, hogyan lehetne a villanyt, a vizet és a gázt is Magyarországról bekötni a háztartásukba.

Persze nem csak tankolni járunk át, hanem bevásárolni is, ugyanis a szlovák kormány nem a minél szélesebb körű átoltottságra helyezte a hangsúlyt, mint Magyarország, hanem ’kiváló’ érzékkel karácsony előtt ismét lezárt mindent. 2 éves haláltusa után végérvényesen kicsinálva ezzel a szlovákiai gazdaságot. ’Bravó!’


Tigris2

Lekuporodott a tátrai tigris?

Tovább is van mondjam még? 25 millió forintos családi otthonteremtési program (CSOK)? 13. havi nyugdíj? 25 év alattiak jövedelemadó mentessége? Családosok egész éves jövedelemadó-visszatérítése? Ezek olyan fogalmak, amiket, mi itt Szlovákiában nemhogy elképzelni, de felfogni se nagyon tudunk, mintha csak valami messzi-messzi, távoli galaxisban lenne. És csak a nagyobb gazdasági kormányzati döntéseket említettük itt.

A rendszerváltás óta hallgatjuk a „tátrai tigris” mítoszában élők részéről a bezzegSzlovákiázást, főleg a gazdasági szempontok tekintetében. Sajnos be kell látni a baloldali kormányok hihetetlen mértékű inkompetens kormányzása miatt sok esetben jogos is volt ez. Mára viszont a tendencia megfordult, és

Anyaországunk lassan a visszapillantóban se látja a szlovák gazdaságot.

Így mára a bezzegMagyarország a realitás… Valami különös oknál fogva viszont mégse hallani ezt annyira a korábbi károgó kárörvendőktől. Csak nem saját maguk ellenségei?

Mindennek fényében különös pofátlanságra vall az Új Szó részéről, hogy a felvidéki magyar civil szektor zsebében próbál turkálni még ilyenkor is, hogy mikre és miért ennyivel támogatja Magyarország a felvidéki magyar kulturális szervezeteket, illetve a Baross programon keresztül a vállalkozókat. Mennyibe kerültünk a magyar adófizetőknek? című hangulatkeltő írásokhoz hasonló cikkek sorával jelentkezik a monopóliumhelyzetben lévő magyar nyelvű, de idegen szellemiségű napilap.

Az oknyomozásnak beállított tényfeltárások viszont ordítóan egyoldalúak és nyilvánvaló dolgokat hallgatnak el az összképből.

Esetünkben például azt, hogy több, mint 40 ezer felvidéki magyar (és akár szlovák is) dolgozik Magyarországon, akik természetesen adóikat és egyéb járulékaikat is a magyar államkincstárba fizetik be. Emellett kulturális kötődésünkből kifolyólag és a földrajzi közelség okán is százezrek járnak át Magyarországra vásárolni, kereskedni, szolgáltatásokat igénybe venni, szórakozni, kulturálódni, kikapcsolódni stb, ami után értelemszerűen ugyancsak a magyar államkincstárnak generálnak jelentős mértékű adóbevételt. Ennek fényében mi sem természetesebb, mint hogy Magyarország különböző támogatások révén ezekből a bevételekből visszajuttat. Elősegítve és támogatva ezzel a ciklikus gazdasági körforgást.

Ugyanis, ha még a nyilvánvaló nemzetstratégiai szempontokat ki is vennénk a képletből (mivelhogy sajnos a balliberális nézetűeknek ez vajmi keveset jelent), akkor is

teljesen világosan látszódik, hogy a külhoni közösségek megerősítése és a magyar gazdaságba való bekapcsolása nem az országból kiáramló tőke, hanem gazdasági és emberi erőforrás befektetés,

ami nemcsak megtérül, de minden nemzetben gondolkodó számára elvi kötelesség is kellene, hogy legyen. Minden más a témában nem több ócska proli hergelésnél, amiben az egyetlen magyar nyelvű napilapunk sajnos élen jár. Szégyellje magát!

Csonka Ákos