AMMARHA!

A sokszínű India – 3 érdekesség a világ legnépesebb országáról 2024. júl. 6.

India lenyűgöző ország, amely gazdag történelmével, sokszínű kultúrájával és rejtélyes helyszíneivel szinte mindenkit ámulatba ejt. Az alapismereteinken túl tágítsuk a tudásunkat három kevésbé ismert érdekességgel, amely ékesen bizonyítja Földünk legnépesebb országának sokszínűségét.

Váránaszi, a világ leghosszabb ideje lakott városa

A korábban Benáresz néven is ismert Váránaszi a világ egyik legrégebbi városa, amely több ezer éves történelemmel rendelkezik és még napjainkban is virágzik. A Gangesz folyó partján fekvő város Uttar Pradesh szövetségi államban található, és a hindu zarándoklat, rituálék, költészet valamint a kultúra fontos központja. Mark Twain szavaival élve: 

Benáresz vénebb a történelemnél, vénebb a hagyománynál, vénebb még a legendánál is - és kétszer olyan vénnek látszik, mint mindhárom együttvéve.

Váránásziban száznál is több ghát található, ami tulajdonképpen a vízpartra vezető lépcsők Indiában használatos elnevezése. Környékükön gyakorta találkozhatunk imádkozó vagy meditáló szádhukkal és papokkal a reggeli és az esti órákban. Mind közül a legismertebb a Manikarnika ghát, amely rengeteg hamvasztási rituálé helyszíne.

A vegetariánusok országa

Különböző tanulmányok és felmérések szerint az indiai lakosság körülbelül 30-40%-a vegetáriánus, meghódítva ezzel a világranglista csúcsát. A vegetáriánus étrend Indiában nagyban összefügg a vallással, mivel a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus követői az erőszakmentesség (ahimsza, tehát „nem bántani”) elvét hangsúlyozzák.

Az indiai társadalomban és kultúrában mélyen gyökereznek a vegetáriánus hagyományok. Sok család generációkon átívelően „örökíti át” a húsmentes étkezési szokásokat. Bár a vegetáriánusok aránya régiónként változik, a legmagasabb számban Észak-Indiában és Nyugat-Indiában élnek, a déli és keleti régiókban már nagyobb a húsfogyasztás aránya.

A rejtélyes eredetű csontvázak tava

A Csontváz-tó néven is ismert csontvázaktól hemzsegő Roopkund-tó rejtélye a mai napig megfejtésre vár. A kisebb víztömeg – amelynek legmélyebb pontja is mindössze 2 méter mély – a Himalájában helyezkedik el, nagyjából 5000 méterrel a tengerszint felett, és rengeteg turistát vonz mágnesként. A közel ötszáz csontvázat rejtő tömegsírra egy brit erdész bukkant rá 1942-ben. Kezdetben azt gyanították, hogy a II. világháborúban harcoló japán invázió katonáinak maradványai lehetnek, ám hamar kiderült, hogy nem erről van szó. A modern tudományos vizsgálatok szerint a csontvázak több mint 1200 évesek. Bár a halál okát nem sikerült megállapítani, a csontvázak fején hasonló sérüléseket találtak, így a legkézenfekvőbb magyarázat szerint jégeső végzett velük.

A csontvázakon lefuttatott legfrissebb DNS-vizsgálatok kiderítették, hogy a halottakat három különböző csoportra lehet osztani: az első csoport csontjai nagyjából 1200 évesek, és eredetüket körülbelül 675 és 769 valamint 894 és 985 közé helyezik. A második csoport az 1800-as években halhatott meg, és feltehetőleg Kréta vidékéről származott, míg a harmadik csoportnál kelet-ázsiai származást állapítottak meg.

A helyiek körében már számos legenda kapott szárnyra a misztikus hely eredetéről, a tudósok körében pedig továbbra sem született teljes konszenzus arról, hogy ezek a rejtélyes valakik a tóban és környékén haltak-e meg, vagy csupán a haláluk után hordták őket oda.

Sárai Erika

Nyitókép: Pexels - Stillpixels