AMMARHA!

A stressz biológiája 2023. szept. 16.

Nem létezik olyan ember a világon, akit ne ért és ostromolt volna már a stressz. Hiszen a stressz valójában egy biológiai folyamat, a testünk egy teljesen természetes válaszrekaciója a veszélyekre és kihívásokra, így ha valaki azt állítja, hogy a stresszt teljes mértékben ki kell űzni az életünkből, nem is tévedhetne nagyobbat.

Mint azonban mindenből, természetesen a stresszből is megárt a sok. Akkor jelentkeznek a bajok, ha a stresszes szituáció állandó, így gyakorlatilag nem tud leállni az ezzel járó hormontermelődés sem. Ezt tapasztaljuk megannyian a mai világban, például amikor pocsék munkahelyen dolgozunk vagy nincs rend a párkapcsolatunkban. Nézzük meg, hogyan is működik az egészséges stresszelés, és hol húzódik a határa!

Észlelés és hormonok

Az amigdala – a gyors rendszer központja észleli a problémát és beindít egy gyors reflexes reakciót. A hipotalamusz, amely a legtöbb hormon kontrollközpontja, a köztiagy része, jelet küld a vegetatív idegrendszernek és az agyalapi mirigynek is, itt kezdődik hát a stresszhormonok termelése: név szerint a mellékvese kéregben található kortizolé és a mellékvese velőállományban lévő adrenaliné.

Tünetek

Egy-kettőre előjönnek a tipikus stresszelős tünetek, többek között az erős szívverés, a magas vérnyomás, és a májunk is ügyesen reagál: több glükózt szabadít fel, hogy megfelelő mennyiségű energiát juttasson az izmokba, bekapcsolva ezzel a „küzdj vagy menekülj” reflexet, mely a túlélésért felelős, és az ősi reflexeink egyike.

Alkalmazkodás

Akkor jelentkeznek az igazi gondok, ha ez a készenléti, „életben maradási” célt szolgáló állapot huzamosabb ideig fennáll. Hiszen ilyenkor úgymond „üresben pörgeted a motort”, ami hosszútávon krónikus betegségekhez vezethet. Készenléti helyzetben ugyanis megváltozik a légzésed, az anyagcsere folyamataid és a hormonszinted is, így az az egészséges, ha ezek egy idő után visszabillennek a normális állapotukba.

Eustressz, a jóbarát

Érdemes megjegyezni, hogy a stressz nem feltétlenül negatív. A rövid távú stressz segíthet minket abban, hogy jobban teljesítsünk vagy gyorsan reagáljunk veszélyes helyzetekben. Egy verseny előtti stresszhullám például segíthet abban, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki magunkból (persze a hányós, remegős, földbe gyökerezős stressz már nem az egészséges kategória).

Mint láthatjuk, a stressz legalább annyira barát, mint ellenség. Fontos, hogy megtartsuk az egyensúlyt az életünkben, mert később még nagyon hálásak leszünk érte. Természetesen előfordul, hogy itt-ott kibillen a mérleg nyelve, de tudatosan lehet dolgozni azért, hogy ez egyre ritkábban történjen meg. A fejünkben cikázó gondolatokat például kiválóan csitítja a jóga, a futás vagy a meditáció is, de ahány ember, annyiféle stresszkezelési technika működik. Szánjunk rá időt, hogy megtaláljuk a sajátunkat!

Sárai Erika

Nyitókép: Pexels - Liza Summer