CSAK A KEZÉT FIGYELD!

A szerb elnök az Ibar elterelésével fenyegette meg Koszovót 2026. aug. 10.

Aleksandar Vucic szerb elnök kilátásba helyezte, hogy Szerbia megváltoztathatja az Ibar folyó medrét saját területén, válaszul arra, ahogyan szerinte a pristinai hatóságok a koszovói szerbekkel bánnak. Koszovói szerb politikusok elítélték a kijelentést, mert az Ibar folyó látja el a koszovói szerbeket is.

A szerb államfő közölte: már szakembereket is felkértek annak megvizsgálására, hogy miként lehetne megváltoztatni a folyó útvonalát.

Aleksandar Vucic bejelentésének előzménye, hogy valamivel több mint egy hónap alatt 17 szerb tulajdonú épületet bontottak le Koszovó északi részén, az Ujman-tó (szerbül: Gazivoda) környékén, az Iber-Lepenc állami vízgazdálkodási vállalat tulajdonában lévő területeken.

Az Ibar Szerbia középső részéről folyik Koszovó területére, ahol a folyó felduzzasztásával hozták létre a Ujman/Gazivoda víztározót. 

A víztározó és az Ibar-Lepenac vízrendszer stratégiai jelentőségű Koszovó számára: a helyi vízerőmű által termelt áram a koszovói villamosenergia-ellátásban játszik szerepet, míg az Ibar-Lepenac rendszer a lakosság vízellátását is szolgálja.

A Danas című belgrádi napilapnak nyilatkozó koszovói szerb politikusok ugyanakkor kétségbe vonták, hogy Belgrád valóban megváltoztatná az Ibar folyását.

Rada Trajkovic, a Koszovói Szerbek Európai Mozgalmának elnöke szerint a szerb elnök kijelentése elsősorban belpolitikai célokat szolgál, és a közelgő választásokra szánt üzenetnek számít. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hozzáférést a vízhez az ENSZ emberi jogként ismeri el, továbbá a szóban forgó víztározó a koszovói szerb közösség vízellátásában is szerepet játszik.

Milija Bisevac, a Koszovói Szerb Népi Mozgalom elnöke úgy fogalmazott: a szerbiai vezetéstől évek óta hallani „konkrét intézkedések” bejelentését, miközben 

a koszovói szerbek helyzete folyamatosan romlik. 

Szerinte az Ibar elterelésének felvetése újabb látványos bejelentés, amely azt a benyomást kelti, hogy a szerb állam tesz valamit, miközben nincsenek kézzelfogható eredmények.

Zarko Ristic koszovói szerb parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy az esetleges intézkedés a Koszovóban élő szerbeket is érintené. Mint mondta, a korábbi „nem adjuk Gazivodát” kijelentésektől mára oda jutott a szerb vezetés, hogy az Ibar vizének elzárásáról beszél, miközben Koszovóban szerbek is élnek.

A koszovói bontási kampány június 26-án indult, és sajtóértesülések szerint 

mintegy nyolcvan épületet érinthet Koszovó északi részén, ahol a szerb kisebbség többsége él.

Az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már felszólította a koszovói hatóságokat, hogy azonnal függesszék fel a bontásokat, és tartsák tiszteletben a tulajdonhoz való jogot, valamint a jogi eljárásokat. Az EU koszovói képviselete kifogásolta, hogy a bontások annak ellenére folytatódtak, hogy az érintettek a megadott határidőn belül bírósághoz fordultak.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a viszony rendezését célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt, annak ellenére, hogy a kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.

Koszovóban mintegy százezer szerb él, az ország északi részén körülbelül ötvenezer főre tehető nagyobb tömböt képeznek.

MTI