A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Analitikai sütik

Remarketing Facebook

Remarketing Google

Beállítások kezelése Elfogadás
Képernyőfelvétel 1410

A szlovák nemzeti lét kezdete – új kötet jelent meg a szlovák nép etnogeneziséről 2022. dec. 14.

Éhn Laci elméleti kémikus, de egy évtizednyi kutatómunkával történettudományi könyvet írt a szlovák nép etnogeneziséről A szlovák nemzeti lét kezdete címmel. December 8-án a budapesti Háló Kulturális és Közösségi Központ – S4-ben mutatta be a könyvét Névai Gábor és Gyulai György társaságában. Az előadást követően Laci interjút is adott a Piros7-esnek, a szerzővel Posta Ákos István beszélgetett.


Miért Laci becenéven jegyzed a tudományos igényű munkádat?


Mert így tetszik...(mosolyog) Az tetszik nekem, ha így mutatnak be!

Elméleti kémikusként, műszaki értelmiségiként mi motivált arra, hogy történettudományi könyvet írj?

Túl fiatal voltam és túl sokat unatkoztam otthon, úgyhogy úgy gondoltam, hogy belevágok valami ilyesmibe is.

A könyv egyik kulcskérdése a szlovák nemzettudatnak a kialakulása. Ez a folyamat hogy alakult ki? Elvégre volt a középkorban szláv lakosság, de mikortól beszélhetünk arról a szlovák népről, amelyik Pribinára, Svätoplukra vezeti vissza magát?

Az egy dolog, hogy mire vezethetik vissza magukat...nemzettudatról ugye a 18. század előtt nagyon nehezen beszélhetünk. A 18. században már megvoltak bizonyos előzményei, majd a 19. század második felében ér véget ez a folyamat.

Miben tértek el egymástól az Osztrák–Magyar Monarchia korszakában az akkori szlovák értelmiség katolikus és protestáns vallások szerint elkülönülő irányzatai?


Annak ellenére, hogy volt valamennyi együttműködés, nem annyira szerették egymást. A katolikusok lojálisabbak voltak a magyarokhoz. Voltak persze kivételek. Az evangélikusok inkább a csehekkel kívántak összefogni, mivel a cseh volt a liturgikus nyelvük. Onnan kaptak előbb csak szellemi, később pedig még anyagi utánpótlást is.

A nemzeti identitásképzés szempontjából milyen szerepet játszott a Matica slovenská, mint szervezet és milyet Ľudovít Štúr, mint a kor vezető szlovák értelmiségije?


Az 1863-tól működő, első Matica slovenská meglepően kicsi szerepet játszott. Magukat szlováknak valló értelmiségiek ernyőszervezete volt, ahol főként papok, lelkészek gyűltek össze, de a publikációs és népművelő tevékenységük meglehetősen kicsi volt.

Ami Ľudovít Štúrt illeti, sokat írtam róla a könyvben. 

Ő inkább egy figura, aki mögé a politikusok, ideológusok a saját elképzeléseiket rakták. 

Azzal, hogy valójában milyen is volt, a mai napig nagyon kevesen foglalkoznak...

Milyen személyiség volt Ľudovít Štúr?


Makacs. Meglehetősen makacs, ami bizonyos szempontból nomen est omen, mivel a „stur” jelző német nyelven pont ezt jelenti. Szóval makacs ember volt, rendkívüli teherbíró-képességgel, jó nyelvész, de rossz politikus. Mint ember nem tűrte el a kritikát. 

Nagyon nem tűrte azokat az embereket, akikek más volt a véleménye. 

Aki ellenszegült, azt jó, hogy nem átkozta ki. A maga módján ugyanakkor becsületes volt, nem hajtotta az anyagi javakat és törődött a bátyja árváival. Komplex ember volt. Önmagában nem volt egy rossz ember, de – mint minden embernek –, neki is megvoltak a maga hibái.

A könyvben 1880-ig terjedő időszakkal foglalkozol. Miért itt húztad meg az időbeli határvonalat?


Ha az ember már tíz éve foglalkozik valamivel, akkor azért már illene befejezni. Nem akartam szétfeszíteni a könyvnek a kereteit. Másrészt ott van egy korszakhatár. Írhattam volna tovább is, de akkor mással kéne foglalkozni, és arra még tíz évem nem volt.

A kutatómunkát hogyan végezted? Milyen forrásokhoz tudtál hozzájutni?

A primer forrásokat nagyrészt kiadták. Gondolhatunk bármit is a szocializmusról, ugyanakkor tény, hogy a forrásanyag legnagyobb részét akkor adták ki. Megvan például Štúr és a kortársainak a levelezése.

Az általad vizsgált korszakban milyen volt a szlovák és a magyar nép viszonya? Mennyire hat ki a mai államközi viszonyra az akkori helyzet?

Nagyon korrekt volt a két nép kapcsolata. Még az 1848-as forradalomban is sok szlovák harcolt a magyarok oldalán. 

Nem kis keserűséggel maguk a szlovák nemzetébresztők, konkrétan Hurban megállapítja, hogy mennyi szlovák katona harcol ellenük.

Tehát meglepően jó volt... az, hogy ezeknek nem tetszik, az már megint egy más kérdés...

Tervezed, hogy a későbbi korszakról is írj?

Ha lesz rá pénz!

A könyvet Budapest után tervezed máshol is bemutatni?

Ha meg leszek hívva!


Az interjú ITT megtekinthető! 



Posta Ákos István