MAGYAR KÁRTYA

A szlovák tudósok rájöttek: bántani is lehet a nyelvvel 2025. okt. 6.

Úgy tűnik, a szlovák tudományos élet most döbbent rá arra, amit mi, felvidéki magyarok már száz éve tudunk: a nyelv nemcsak a megértés, hanem a megalázás eszköze is lehet.

A Szlovák Tudományos Akadémia frissen kiadott brosúrája, az „Ako jazykom (ne)ubližujeme” (magyarul: Hogyan (nem) bántunk a nyelvvel) nagy komolyan magyarázza, hogy a szavak sebeznek, a nyelvi normák kirekeszthetnek, és bizony vannak, akiket az anyanyelvük miatt ér hátrány. Na neeeee!

Képzeljük csak: ez most felfedezésnek számít ebben a köztársaságban, ahol a kisebbségek egy évszázada „standard feletti” jogokat élveznek!

A brosúra szerint a „nem megfelelő” nyelvhasználat, a „spisovná slovenčina” bálványozása, vagy a kisebbségi nyelvek lenézése diszkriminatív lehet. Hát igen, mi ezt már régóta tudjuk, csak mi nem brosúrában olvastuk, hanem rendeletben, iskolai tilalomban, meg büntetésben tapasztaltuk.

A tudósok most óvatosan figyelmeztetnek: vigyázni kell a szavainkkal, mert a nyelv hatalom. Ezt mi, magyarok, már akkor megtanultuk, amikor a hatalom még azt is megmondta, milyen nyelven imádkozhatunk, tanulhatunk, vagy írhatjuk fel a boltajtóra, hogy „nyitva”. 

Most pedig, száz év késéssel, az akadémia is belátja: a nyelv lehet fegyver — csak ők a csőre töltött pisztoly a másik végén állnak.

A brosúra még a „rodovo inkluzívny jazyk”, azaz a nemsemleges nyelvhasználat lehetőségeit is boncolgatja, óvatosan, nehogy valaki félreértse. De miközben ők azon tanakodnak, hogyan lehet a nőket és férfiakat nyelvileg egyformán megszólítani, mi azon gondolkodunk, mikor szólalhatunk meg végre a saját nyelvünkön anélkül, hogy magyarázkodnunk kellene, esetleg a nyálat törölgetnünk utána az arcunkról. Netalántán pofonoktól piros az arcom, kaptam nélkül. Lám, lám, milyen szép is egy képmutató országban élni.

Szóval üdvözöljük a felismerést, kedves akadémikusok! Tényleg fontos, hogy a nyelv ne bántson. Csak kár, hogy mire erre rájöttek, addigra a kisebbségi magyarság már száz évnyi nyelvi bántást viselt el — szó nélkül, de nem feledve.