
ZSÍR
A természet matuzsálemeinek titka, avagy miért élnek száz évig a teknősök?
2024. nov. 30.


Köztudott tény, hogy a teknősök rendkívül hosszú ideig élnek, gyakran túlélve gondozójukat is. A teknősök hosszú életkora több tényezőnek köszönhető, egyöntetű magyarázat nem létezik ugyan, de az biztos, hogy a biológia, a genetika és környezeti tényezők is mind szerepet játszanak benne.
A teknősök anyagcseréje rendkívül lassú, ami azt jelenti, hogy a sejtjeik kevesebb energiát használnak fel. Bár arra már több bizonyíték is létezik a tudomány berkein belül, hogy az anyagcsere tempójának csökkenésével nő az élettartam, továbbra is vitatott, hogy mi áll ennek a hátterében. Sokan úgy vélik, hogy az öregedés a szabad gyökök termelésével függ össze.
A lassú anyagcseréjük miatt tehát a teknősök sejtkárosodása kisebb mértékű. Emellett a teknősök sejtjei hatékony DNS-javító rendszerekkel rendelkeznek, amelyek segítenek kijavítani a genetikai károsodásokat.
A teknősöknek nincs szükségük Béres-cseppre. Immunrendszerük rendkívüli módon képes felvenni a tempót a környezetük veszélyeivel. Képesek hosszú időn keresztül ellenállók maradni akár az olyan betegségekkel szemben is, amelyek más állatfajokat korai halállal sújtanak.
A teknősökbe továbbá „bele van kódolva” a fajfenntartási kötelesség. Mivel a teknősbébik igen törékenyek, és gyakran esnek a ragadozók áldozatául, egy teknős évente akár több alkalommal is megejti a tojásrakást, hogy biztosítsa a faja fennmaradását.
A kisebb teknősök 1-4 tojást, a nagy tengeri teknősök azonban akár 100-nál is több tojást rakhatnak egyszerre. Fiatalabb korukban egészen gyorsan fejlődnek, ám idővel ez lelassul, és az ivarérettség is később következik be náluk. Ez pedig megint csak hozzájárul az „energiatakarékos” életmódjukhoz és a rengeteg születésnaphoz.
A környezeti tényezők is megnövelik a teknősök túlélési esélyeit. Sok teknősfaj izolált, nyugodt környezetben él, például szigetek közelében, ahol kevés természetes ellensége van. Ha pedig mégis „magára haragítana” valakit, kemény páncélja és kifogástalan „bújócskatudása” nagy arányban megvédi őt a ragadozóktól.

A világ legidősebb teknőse, Jonathan, a Seychelles-szigeteki óriásteknős 2024-ben érte el a 192 éves kort, így továbbra is megilleti őt a „minden idők legidősebb teknőse” cím a Guinness-rekordok könyvében. A pontos születési idejét nem tudták megállapítani, de már nagyjából ötven éves volt akkor, amikor szülőföldjéről Szent-Ilona szigetére érkezett.
A teknősök öregedési folyamatai és biológiai mechanizmusai az emberek számára is fontos kutatási területté váltak, hiszen elképzelhető, hogy a (majdnem) örök fiatalság titkát hordozzák, amit egyszer talán mi, emberek is elérhetünk.

Sárai Erika


