A változás szele: november jelentős történelmi eseményei (1. rész) 2023. nov. 4.

Az év tizenegyedik hónapja meglehetősen eseménydús volt a múltban. A béketárgyalásoktól kezdve a merényleteken át egészen a nevezetes kulturális mérföldkövekig szinte minden történt már ekkor. Nézzük, milyen jelentősebb történelmi események ütötték fel a fejüket a világtörténelem novembereiben!

1512. november 1.

Ezen a napon mutatták be a nyilvánosság előtt a szemet gyönyörködtető Sixtusi-kápolna mennyezetfreskóit, amelyhez azóta is évente többmillió kíváncsi turista zarándokol el. A kápolnát népszerűsítő freskók Michelangelo keze munkái, aki négy éven át dolgozott rajtuk – 1508 és 1512 között. A reneszánszkori művészet csúcsának is tartott alkotás nagy hatással volt a nyugati művészeti ágak fejlődésére is, azonban a vatikáni kápolnának nem csak kulturális szempontból van óriási jelentősége. A katolikus egyház ugyanis 1878 óta itt tartja a konklávét, tehát a pápaválasztást.

1989. november 9.

A berlini fal „leomlása”. A hidegháború alatt Európa „felezővonalát” jelképező, 155 km hosszú falat 1961-ben építtette az NDK vezetősége kb. 500 tonna szögesdrót felhasználásával. A november 9-én megnyíló határok tömeges „népvándorlást” eredményeztek. Ezrek indultak meg a határátkelőhelyek felé, ahol a hatóságok egy idő után kénytelenek voltak megszüntetni az útlevélellenőrzést, és szabad áramlást biztosítani a népnek. Néhány nap múlva Nyugat- és Kelet-Berlinből is tömegek gyűltek a falhoz, hogy csákánnyal és vésőkkel végleg eltöröljék a határt a föld színéről,

1918. november 11.

Ezzel a nappal hivatalosan is véget ért az első világháború. A Németország vereségét jelentő békeszerződést a francia compiégne-i erdőben kötötték meg egy vasúti kocsiban. Ugyanebben a vagonban írták alá 1940-ben is, tehát a második világháború idején a francia a kapitulációt. Az eredeti vagon jelentős károkat szenvedett a második világháború során, később azonban felújították, és ismét használatba helyezték.

1963. november 22.

A Kennedy-gyilkosság, vagy más néven a dallasi merénylet napja. Ezen a napon lőtték le John Fitzgerald Kennedy elnököt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. Elkövetőként az akkor mindössze 24 éves Lee Harvey Oswaldot jelölték meg, aki három lövést mért az elnökre a texasi tankönyvtár ötödik emeleti ablakából. Eleinte senki sem gyanakodott rá, mivel a könyvtár alkalmazottja volt, azonban még a merénylet napján letartóztatták, mivel agyonlőtt egy rendőrt. Ekkor vált a Kennedy-merénylet fő gyanúsítottjává is. Két nappal később, amikor a megyei börtönbe akarták szállítani, hasba lőtte egy night-club tulajdonosa. Oswald utolsó szavai ezek voltak: „Csak egy balek vagyok.” („I am just a patsy.”)