TE BUZERANT!

A velünk élő Beneš 2022. márc. 21.

A Beneš-dekrétumok máig tartó hatásairól készített podcastet a Ma7 Bugár Viktor szagjogásszal. Szemlénk. 

Bugár Viktor elmondta, hogy a kilencvenes évek előtt nem fektettek nagy hangsúlyt a kataszteri nyilvántartás rendbentartására – a szocialista lázálom, a magántulajdon eltörlése miatt. A helyzet orvoslására jött létre a szakmai körökben már közenevesült ROEP-eljárás (Register obnovenej evidencie parciel – A parcellák megújított regisztere), melynek célja, hogy egyetlen földdarab se maradhasson az ország területén, aminek nem tisztázott a tulajdonosi háttere. A folyamat úgy nézett ki, hogy felkeresték az iratok alapján az utolsó tulajdonost, majd őt vezették fel a tulajdoni lapokra. Már ekkoriban, tehát a rendszerváltás után előkerültek ún. konfiskációs határozatok, amiknek köszönhetően az állam komoly földterületekhez jutott, főként a déli járásokban. A konfiskációs folyamat az, amelyet a Beneš-dekrétumok nyomán a magyar- vagy németajkú lakossággal szemben folytattak le, gyakorlatilag vagyonelkobzást jelent. 

„Az érintett személyek úgynevezett konfiskációs határozatot kaptak arról, hogy megfosztották őket ingatlantulajdonuktól. Az, hogy a konfiskációs határozatok ismét napirendre kerültek, nemcsak a ROEP-eljárásoknak köszönhető, hanem a Pozsonyból Dunaszerdahely felé vezető autópálya, illetve a Pozsonyt elkerülő körgyűrű építési munkálatainak, főképpen földügyi előkészítésének is az eredménye. A két beruházás nyomvonalán fekvő, akár milliós értékű földeknek ugyanis a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaság tulajdonába kellett kerülniük” – részletezi a szakjogász. 

Az állami szervek az autópálya előkészítésekor jöttek rá, hogy léteznek még el nem számolt, vagyis telekkönyvbe nem kerülő konfiskációs határozatok, ezért komoly erőforrásokat mozgósítottak, hogy felleljék ezeket a határozatokat. 

„E célból a Szlovák Földalapnál egy külön részleg jött létre, amelynek fő feladata a konfiskációs határozatok előkerítése volt, illetve, hogy ezeket a határozatokat összehasonlítsák a mostani tulajdonlapokkal. Azaz, hogy találnak-e a konfiskációs határozaton, illetve a tulajdonlapokon megegyező neveket” – ismerteti Bugár Viktor. 

Ha valamely teleknél előkerült ilyen irat, akkor az ingyen került az állam tulajdonában, tehát nem kellett fizetni súlyos pénzeket, hogy megvásárolják az autópálya nyomvonalára. „2017-től kezdődően a Szlovák Földalapnál (SPF) egy külön részleg jött létre ezeknek a határozatoknak a felkutatására. Hozzá kell tennem, hogy Ján Marosz, a Földalap új elnöke megszüntette ennek a részlegnek a működését” – tette hozzá a szakjogász. Levéltárakat kutattak, archivált határozatokat vizsgáltak át, s ha találtak be nem jegyzett konfiskációs űrlapot, megpróbáltak tulajdonost találni hozzá. Azonban régen közel sem rögzítettek ennyi adatot, rendszerint csak a kereszt- és vezetéknév szerepelt a dokumentumon, esetleg a feleség neve. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy képtelenség megtalálni a tulajdonost, vagy ha ő már elhunyt, akkor az örökösöket. 

„A Szlovák Földalapnál született az a döntés, hogy ezek közül a földek közül a fenti eljárás eredményeképp, azaz a dekrétumokra hivatkozva, átírnak földterületeket a szlovák állam tulajdonába. A gyakorlatban ez úgy játszódott le, hogy ha az SPF felderítői a levéltárakban találtak konfiskációs határozatot, akkor azt megvizsgálták, hogy találnak-e az adott kataszteri területben megegyező nevű tulajdonost. 

Ha találtak, akkor a kettőt párosították és a konfiskációs határozatra hivatkozva igényelték a helyileg illetékes telekkönyvi hivatalnál a tulajdonjog-változást a szlovák állam javára” – mondta Bugár Viktor. 

S hogy érvényesek-e a dekrétumok még?

 „A 104-es számú, 1945-ből származó rendelet, amely alapján a konfiskációk lezajlottak, soha nem került eltörlésre. A kataszteri hivatalban vagy a bírósági döntéseknél például máig hatályos, így a konfiskációs határozatok hatályossága sem lett soha eltörölve. Ugyanolyan a súlyuk, mint például egy ötven-hatvan évvel ezelőtti örökösödési határozatnak, ami alapján szintén lehet kataszteri változást kezdeményezni.”

A szakjogász azonban eloszlatta a kételyt, hogy bárkitől államosíthatna a szlovák állam, kizárólag a nevesítetlen tulajdonú földterületekről van szó. Ha érint bennünket, a kataszteri nyilvántartásban nézhetünk utána az olyan földeknek, amelyeknek egyelőre tisztázatlan a tulajdonosi háttere. 

„Az SPF véleménye az, hogy bár nem szeretnék, ha nemzetiségi alapú elkobzások történnének, de a fő feladatuk továbbra is az, hogy őrizzék a szlovák állam vagyonát, és ha úgy látják, a kataszteri nyilvántartásban hiba van, akkor azt kijavíttassák” – teszi hozzá Bugár Viktor. 

A teljes beszélgetés leírata a Ma7 honlapján érhető el.

(Ma7, nyitókép: Wikipédia)