ZSÍR

A világ matuzsálemei 2024. nov. 9.

A világ legősibb építményei és élőlényei olyan történeteket rejtenek, amelyek mélyen összefonódnak az emberiség múltjával és rengeteget elárulnak a bolygónk hosszú evolúciós útjáról.

A világ legöregebb fája

Methuselah, azaz a Matuzsálem-fa egy rendkívül különleges fa, amely egyedülálló példája a természet szívósságának és időtállóságának. Kaliforniában, a Fehér-hegységben található, és egyes becslések szerint nagyjából 4850 éves, ami azt jelenti, hogy már az ókori Egyiptom és Mezopotámia virágkorának idejét is megélte.

A Matuzsálem-fa egy simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva). Rendkívül lassú növekedésű fajta, amely képes alkalmazkodni a szélsőséges környezethez. A hosszú élettartamát többek között a hideg és száraz éghajlatnak köszönheti, ez ugyanis lassítja a bomlási folyamatokat és csökkenti a rovarok vagy gombák okozta károk mértékét.

A fa pontos helyét nem hozták nyilvánosságra, hogy megóvják a vandalizmustól. A fára 1957-ben talált rá Edmund Schulman dendrológus, aki a Fehér-hegységben végzett kutatómunkát. Azóta a Matuzsálem-fa a világ legidősebb fája, noha egyes kutatók már rábukkantak több olyan fára is, amely hasonló korú lehet.

A világ legöregebb épülete

Göbekli Tepe egy lenyűgöző, őskori régészeti lelőhely Törökország délkeleti részén, Sanliurfa közelében. A szénizotópos mérések eredménye szerint az építmény több mint 11 000 éves, és az emberiség egyik legkorábbi ismert vallási központjának tartják. A helyszínt az 1960-as években fedezték fel, de valódi jelentőségét csak az 1990-es években ismerték fel, amikor Klaus Schmidt német régész, a Német Régészeti Intézet (DAI) munkatársa alaposabb feltárást végzett. A Chicagói Egyetem régészei már végeztek kutatásokat a térségben, de nem gondolták jelentős felfedezésnek, ugyanis bizánci katonák telephelyének vélték. Schmidt elolvasta a kutatás részleteit, és odautazott, hogy maga is szemügyre vegye. Ekkor jött rá, hogy valójában bonyolult faragványokkal díszített építményrendszerről van szó.

A Göbekli Tepe főként kulturális központként funkcionálhatott, ahol a korabeli nép vallási szertartásokat végezhetett. Mivel a településen nem találtak tűzhelyeket vagy házmaradványokat, a kutatók feltételezései szerint csak ideiglenesen látogatták, valószínűleg vallási célból. Ez azért számít különösen nagy horderejű felfedezésnek, mert a kutatók és a történészek sokáig azt hitték, hogy a vallásgyakorlás és a rituálék csak a letelepedett, földművelő társadalmakban jelentek meg.

A világ legöregebb állata

Az üvegszivacsokat tartják a Föld legősibb állatainak. Bár a tengeri szivacsokat gyakran kőzeteknek vagy növényeknek gondolják, valójában az állatvilág tagjainak számítanak. A tudósok becslései szerint 10-15 000 évig is élhetnek. Jelen pillanatban az Antarktisz öblében, a Ross-tengerben megfigyelt egyik üvegszivacsot tartják a bolygó legidősebb élő állatának.

Az üvegszivacsok csak tengervízben élnek, jellemzően 450 és 900 méteres mélységben, üvegszerű csontvázuk van, és egy szilárd felülethez tapadva éldegélnek a tenger mélyén. Baktériumokkal és a planktonokkal táplálkoznak.

A tudósok egy üvegszivacs csontvázát is felfedezték a Kelet-kínai-tengerben, amely a becslések szerint 11 000 évig élhetett. Ez azt jelenti, hogy már a jégkorszakban is létezett.

Nyitókép: Collab Media - Unsplash