A Piros7es az ön hozzájárulását kéri adatainak az alábbi célokra történő felhasználásához

A Piros7es weboldala sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, a weboldalon végzett tevékenység nyomon követése és releváns ajánlatok megjelenítése érdekében. A javasolt beállítások elfogadásával minden sütit engedélyez a legoptimálisabb felhasználói élmény érdekében.

Technikai sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal működését. Anonymizált információkat tartalmaznak.

Analitikai sütik

Szolgáltatásaink javítására szolgál. Google Analytics anonym információkat gyűjt az Ön által látogatott oldalakon

Remarketing Facebook

Pomocou služby Facebook poskytujeme remarktingovú reklamu, čím zvýšime relevantnosť reklamy na platformách služieb Facebooku.

Google Remarketing

Google Ads segítségével remarketing szolgáltatást nyújtunk, segítségével Ön célzott reklámokat láthat.

Konverzie kampaní

Pre vylepšenie naších služieb a užívateľského zážitku, zaznamenávame vykonávanie cieľov naších zákazníkov a podľa doho upravujeme webovú stránku aby tieto ciele boli čo najrýchlejšie vykonávateľné.

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu SmartsUpp, ktorá odosiela údaje na servery v Českej Republike. Neukladá žiadne osobné údaje, len text ktorý nám odosielate. Viac info na <a href="https://www.smartsupp.com/cs/help/ochrana-osobnich-udaju-gdpr/" target="_blank">stránke spoločnosti</a>

Chat na webovej stránke

Pre komunikáciu s Vami používame službu Facebook Messenger, <a href="https://www.facebook.com/business/gdpr" target="_blank">ku ochrane osobných údajov viac info nájdet na tejto adrese</a>.

7358541 9d3f1af4d1bb298cc47436888b3907cc wm

A visszacsatolás számokban 2025. nov. 3.

87 évvel ezelőtt, 1938. november 2-án egyfajta csoda, nem várt (vagy éppen nagyon is) külpolitikai fordulat történt Bécsben.

A Belvedere kastély díszes termeiben aznap este két európai nagyhatalom külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano gróf olasz döntőbírók meghozták történelmi verdiktjüket.

A szlovák és magyar fél által felkért arbitrálás eredményeként Magyarország visszakapta Trianonban elcsatolt felvidéki területeinek jelentős részét – etnikai alapon igazítva ki a határokat.

A döntés pontosan 11 927 négyzetkilométernyi területet juttatott vissza Magyarországnak, amelyet utólagos kiigazításokkal 12 012 négyzetkilométerre bővítettek.

Ezen a vidéken 869 ezer lakos élt, közülük 752 ezer magyar nemzetiségű volt (86,5%), míg 117 ezer fő más etnikumhoz tartozott.

A revízió nyomán újra magyar fennhatóság alá kerültek többek között olyan ikonikus városok mint Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc.

A csehszlovák hadsereg akkorra már megkezdte a kiürítést, és november 5-től 10-ig már a magyar honvédség vonult be a területekre.

Helyszíni beszámolók szerint a lakosság mindenütt lelkesen, virágokkal és nemzeti lobogókkal fogadta a katonákat – a hosszú évek várakozása után végre hazatért a magyar szó és zászló a Felvidékre és Kárpátaljára.


Ugyanakkor az öröm nem lehetett teljes, hiszen az új határokon túl mintegy 67 ezer magyar maradt kisebbségben, ami továbbra is feszültségeket szült a régióban.

A magyar Országgyűlés gyors léptei sem késlekednek: november 13-án kihirdették az 1938. évi XXXIV. törvénycikket, amely hivatalosan egyesítette a visszacsatolt felvidéki területeket az anyaországgal. A döntés így nem csupán területi, hanem jogi és adminisztratív egységet is teremtett.

7358541 9d3f1af4d1bb298cc47436888b3907cc wm

A visszacsatolt részek.

Egy kis hangképes kiegészítő a témában itt tekinthető meg.

FB IMG 1762146847593

Az bírák.

Adatok és számok.

A visszacsatolt terület (beleértve a kárpátaljai részt is) Csehszlovákia akkori területének mintegy 8-9%-át tette ki.

A korabeli adatok alapján a teljes csehszlovák ipari kapacitás mintegy 5%-át tette ki a Magyarországhoz visszacsatolt volumen, mivel a régió agrárjellegű volt.

A mezőgazdaságban a termőföld ~20%-a került vissza (de a legtermékenyebb részek).

A teljes vagyon (föld + ipar + infrastruktúra) ~7–8 milliárd pengő értéket képviselt 1938-ban – ez Magyarország akkori éves költségvetésének ~3-szorosa volt.