ZSÍR

Agymanók 2. – Helló, tinikor! 2024. szept. 25.

A Disney és a Pixar 2015-ös, nagysikerű animációs filmjének folytatása, az Agymanók 2. (Inside Out 2) június 13-án került nyilvánosságra. Kicsinek és nagyoknak egyaránt ajánlatos megnézni, mert amellett, hogy szórakoztató, tanulságos is.

A történet középpontjában továbbra is Riley áll, aki immár tinédzserként éli életét. Nem meglepő tehát, hogy a Fejhadiszállásába új érzelmek is költöznek: Feszkó, Ciki, Uncsi és Irigység. Mint ahogy az a tiniknél általában lenni szokott, nehéz mit kezdeni az új érzésekkel, ha az eddig összegyűjtött meggyőződéseink hirtelen felülíródni látszanak.

A történet elején minden idillinek látszik. Riley boldog, harmonikus életet él. Derű, a Fejhadiszállás főkolomposa tanult az első részben elkövetett hibájából, és minden érzelemnek teret enged, hiszen nem lehet mindig minden percünk derűs. Haraggal, Bánattal, Undorral és Majréval karöltve építgetik Riley énképét, ami látszólag stabil és megingathatatlan. De csak látszólag. A tinikor ugyanis fenekestül felforgatja a kis csapat életét. Feszkó, az új érzések szószólója száműzi a régi csapatot, és hozzálát Riley énképének gyökeres átformálásához.

Az új négyes elképzelése szerint az lenne a legjobb, ha Riley mindenkinek megfelelne, hiszen szerintük csak így érheti el a célját és tehet szert új barátokra. A terv eleinte egész jól működik, Riley remekel új sulija hokicsapatának edzőtáborában, és komoly esélye van rá, hogy bekerüljön a csapatba. Mindig azt mondja, amit hallani akarnak tőle, és a kezdeti lelkes motiváció kezd szorongó megfelelési kényszerré formálódni. A Feszkó által generált feszkó miatt Riley retteg attól, hogy a fejében élő rossz forgatókönyvek valamelyike bekövetkezik, ezért teljesen túlhajtja magát, hogy megfeleljen az elvárásoknak – a környezete és a maga elvárásainak egyaránt.

A film tehát többek között a megfelelési kényszer és a túlgondolás kaotikus témájával is foglalkozik. Az alkotók nagyon frappánsan belecsempészték a „brainstorm” jelenséget is egy hatalmas, örvénylő vihar formájában. Ez a kifejezés sajnos kifogott a magyar szinkronon – érthető módon, hiszen a tükörfordítás aligha lett volna helyénvaló – így az „ötletroham” szóval illették. (A brainstorm szó szerinti fordításban ötletvihart jelent). Érdekesség, hogy eredetileg 27 érzelem vázlatát készítették el az alkotók, ám ez nyilván követhetetlen történetet szült volna, így kezdetben öt, most pedig újabb négy érzelem került terítékre.

Legnagyobb örömömre ismét alkalmunk nyílt beletekinteni Riley szüleinek Fejhadiszállásába is, ahol az érzelmek már előre tudták, hogy eljön ez a perc, amikor Riley a gyerekkorból a tinikor rögös és érzelmi hullámvasutakkal telepakolt útjára lép. Csak egy-két szösszenetet kapunk a szülői érzelmek tanácsáról, de mindegyik nagyon találóra sikeredett.

Az Agymanók 2. konklúziója végtére is meglehetősen hasonlít az elődjében megénekeltekhez, azonban mégsem érződik koppintott történetnek, amiből mindenáron ki akartak préselni még egy részt. Rengeteg eredeti ötlet volt benne, a karakterek dinamikájában ismét nem lehet csalódni, és a több mint másfél órás játékidő is hihetetlenül gyorsan elszaladt.

Kelsey Mann rendező filmje tökéletesen mutatja meg a tinikor érzelmi nehézségeit és azt, miként keverednek a már-már ösztönszerű, elemi érzelmek a felnőtté váláshoz elengedhetetlen, új érzésekkel.

(Nyitókép: disney.com)