LIBERNYÁKULUM

Alapjogokért Központ: lángokban Franciaország, a gyújtózsinór végén a bevándorláspárti Soros-hálózat 2023. júl. 5.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint számos kapcsolódási pont fedezhető fel a nyílt társadalom hálózata és a Franciaországban dúló migránslázadás között. 

A központ elemzése szerint "Soros György számtalan alkalommal szított utcai erőszakot" annak érdekében, hogy politikai - vagy pénzügyi - hasznot húzzon abból. Ezt tette Jugoszláviával kezdve a volt szovjet tagállamokon és az úgynevezett színes forradalmakon át az Egyesült Államok számos városát anarchiába taszító BLM-ig - tették hozzá.

"Tudjuk azt is, hogy a Soros-hálózat az illegális, ellenőrizetlen, tömeges migráció legfőbb támogatója. Ezen felül ma már egyáltalán nem titok, hogy az amerikai demokraták érdekei és eszköztára is jelentős mértékben összefonódott a Soros-klánnal" 

- fogalmaztak.

A központ szerint nem a mostani lázongás lenne az első eset, amikor Emmanuel Macron francia elnök szuverenitási törekvéseit - mint például a Pekingben tett látogatásakor - az országon kívülről (is) szított utcai erőszak követ. "Jusson eszünkbe Alexander Soros koronázása után tett ígérete, 

mely szerint apjánál is agresszívebben kívánja majd érvényesíteni a nyílt társadalom ideológiáját és értékeit. 

Mindennek tükrében megfogalmazható az az állítás, hogy a Soros-hálózat tevékenysége a Franciaországot sújtó erőszakhullám egyik alapvető kiváltó oka" - írták.

Az elemzés szerint a jelenlegi zavargások legközvetlenebb módon arra vezethetők vissza, hogy Franciaország tömegesen fogadott be illegális bevándorlókat, akik nem voltak hajlandók beilleszkedni a hagyományos francia társadalomba. Mindkét tényező tekintetében tetten érhetőek a nyílt társadalom hálózatának és eszmeiségének káros hatásai. Soros György célkeresztjében a hagyományos nemzetállam áll, így nem meglepő, hogy az általa ellenőrzött NGO-k minden eszközt megragadnak annak aláaknázására - fűzték hozzá.

Mint írták, számtalan elemzés született arról, hogy a magyar származású spekuláns hogyan szított utcai erőszakba torkolló belső konfliktusokat a világ számos országában. A franciaországi fejleményeket megelőzően legutóbb Georgiában és Izraelben látszódott "a nagy manipulátor kaotikus tüntetéseket irányító keze". Előbbiben a jelentős többséggel kormányzó legitim miniszterelnök arra "vetemedett", hogy - amerikai mintára - egy olyan ügynöktörvényt terjesztett a törvényhozás elé, mely egyértelművé tette volna, hogy az országban tevékenykedő, civilnek mondott szervezetek kinek a zsoldjában, milyen célokat szolgálnak - fűzték hozzá.

"Sorosék ezt nem tűrhették, és erőszakos tüntetők tízezreit parancsolták az utcára. Ahogy azt sem hagyták szó nélkül, hogy a jelentős társadalmi támogatás mellett frissen megválasztott konzervatív kormány Izraelben véghez vigyen egy bírói reformot."

Európához hasonlóan - ahol a European Center for Law and Justice kutatása bizonyította, hogy Sorosék megszállták az Emberi Jogok Európai Bíróságát - a nyílt társadalom szervezetei a zsidó állam bírói karának jelentős részével is szoros kapcsolatokat ápolnak, és pénzelték az erőszakos tüntetéseket - írták.

Úgy folytatták, hogy "a Soros-klán alaposan kivette a részét a 2020-ban az Egyesült Államokon végigsöprő, BLM-tüntetéshullám néven elhíresült vandál pusztításból is". Számos párhuzam érzékelhető a tengerentúli zavargások és a mostani francia migránslázadás között: mint az Egyesült Államokban akkor, úgy ma Franciaországban is a progresszió élharcosai a rendőrség egészét hibáztatják a kialakult helyzetért. Pedig, ha történt is túlkapás, az a fegyveres testület csupán néhány tagjának hibájából következett be - tették hozzá.

Franciaországban épp úgy bevetik ezt a taktikát, mint tették azt az Egyesült Államokban, ahol 220 millió dollár értékben támogatták a lázongásokat szervező "fekete jogvédő" csoportokat az erőszakhullám csúcsán - olvasható az elemzésben.

Az Alapjogokért Központ szerint látva azt, hogy Alexander Soros milyen szoros kapcsolatokat ápol az amerikai Demokrata Párt felső vezetésével - Joe Biden beiktatása óta nem kevesebb, mint 14 alkalommal járt a Fehér Házban -, nem tűnik alaptalannak az a gyanú sem, 

hogy a jelenlegi franciaországi erőszak összefüggésbe hozható azzal, hogy a progresszív washingtoni kormányzat nem nézte jó szemmel Emmanuel Macron pekingi útját.

Ugyanis a francia elnök Kínában arról beszélt, hogy hazájának - és az egész EU-nak - saját érdekeiből kiindulva kell viszonyulnia a feltörekvő nagyhatalomhoz. Feltűnő, hogy egy-egy szuverenista külpolitikai fordulatot gyakran követnek zavargások Franciaországban.

Ez történt 1968-ban, miután Charles de Gaulle kivezette hazáját a NATO katonai szervezetéből, illetve 2005-ben, amikor Jacques Chirac kritizálni merte ifjabb George Bush iraki politikáját - tették hozzá.

Magyar szempontból vizsgálva az eseményeket igen szembeötlő, hogy az olyan föderális európai intézmények, mint az Európai Parlament, ahol a képviselők egy része közismerten közeli viszonyt ápol a Soros-klánnal - 

mely az előző ciklusban 226 "megbízható szövetségest" tartott számon

közöttük - annak ellenére ragaszkodnak a migránskvótákhoz, hogy a francia példa egészen nyilvánvalóan mutatja, hová vezet a parttalan migráció.

"A társadalmi igazságharc leple alatt folytatott vandál erőszak pedig mutatja, hová vezet a korlátlan multikulti: a migránsgettókból kiinduló, gerjesztett káosz minket csak megerősít abban, hogy az illegális bevándorlókat az országon kívül, az uniós kvótaterveket a fiókok legmélyén, a Soros-befolyást pedig kordában kell tartani" - írták az elemzésben.

mti

nyitókép: bbc