ZSÍR

Ambiciózus nagyberuházások – A Helsinki–Tallinn-alagút tervei 2025. ápr. 12.

Helsinki és Tallinn között ma elsősorban komppal lehet közlekedni, amelyet enyhe jóindulattal sem nevezhetnénk a leggyorsabb közlekedési formának. A két ország azonban az utóbbi évtizedben egyre többet foglalkozik egy korszerű megoldáson, amely egy vasúti alagút projektben öltene testet.

A Finn-öböl partján fekvő Tallinnt és Helsinkit jelenleg hagyományos kompok és gyorsjárású kompok kapcsolják össze egymással. Míg az előbbi két és fél óra alatt teszi meg a két város közti 80 km-es távot, az utóbbinál is legalább másfél óra utazási idővel kell számolni. Szárazföldön kizárólag Oroszországon keresztül, 800 km hosszú utat megtéve lehet eljutni az egyik fővárosból a másikba, így egy víz alatti összekötő vasúti alagút nagyon is praktikus megoldásnak ígérkezik. Ilyen módon a városok közti távolság félórásra redukálódna. A Helsinki–Tallinn-alagutat nagyjából 80 km hosszúra tervezik, ami 23 km-el hosszabb a világ jelenlegi leghosszabb vasúti alagútjánál.

A Helsinki–Tallinn-alagút gondolata először a 90-es évek végén merült fel, nem sokkal azután, hogy a Szovjetunió felbomlását követően Észtország ismét függetlenné vált. A térségben egyre nagyobb volt a kompforgalom, és mindenki számára világossá vált, hogy a két főváros közelsége komoly gazdasági lehetőségeket rejt. 

A 2000-es évek elején több tanulmány is készült, de a projektet sokáig túl költségesnek és kivitelezhetetlennek tartották.

A Helsinki–Tallinn-alagút tervére már 2009-ben uniós támogatási kérelmet nyújtottak be, azonban azt politikai feszültségek miatt elutasították, így a két város saját forrásból kezdte finanszírozni az előkészítő tanulmányokat. Az első hivatalos tanulmányba, a TalsinkiFixbe 2014-ben kezdtek bele, és 2015-ben publikálták. Ez a tervezet 9–13 milliárd euróra becsülte a költségeket, és legkorábban 2030 utáni megnyitást valószínűsített. 2016-ban a két ország közlekedési miniszterei memorandumot írtak alá az együttműködésről, majd az EU 1 millió euróval támogatta a megvalósíthatósági tanulmányt. A projekt vizsgálatán több szakértői csoport is dolgozott. 2021-ben Finnország és Észtország kormánya újabb megállapodást írt alá a közlekedési együttműködésről, amely 2030-ig marad érvényben, bár konkrét kötelezettségvállalást nem tartalmaz.

A Helsinki–Tallinn-alagút teljes költségét jelenleg 9–13 milliárd euróra becsülik, amelyből 3 milliárd az alagút fúrása, 2–3 milliárd az infrastruktúra és biztonsági rendszerek kialakítása, valamint további több milliárd az eszközök költsége és a kockázati tartalék. 

A projekt akkor lenne pénzügyileg életképes, ha az EU legalább 40%-ban finanszírozná, és a fennmaradó részt Finnország, Észtország, valamint a két főváros közösen állná. A beruházás várhatóan 17 év alatt térülne meg, a jegyárat előzetesen 50 euróban, az éves bérletet pedig 2500 euróban határoznák meg. A tanulmányok szerint az alagutat évente körülbelül 12,5 millió utas használná.

Bár a Helsinki–Tallinn-alagút ma még álomszerű vállalkozásnak tűnik, a technológia és az európai együttműködés fejlődésével akár valósággá is válhat a 21. század második felére.

nyitókép: David Carballar - Unsplash