CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Amerikába jöttem 2023. nov. 29.

A Shein, az ultraolcsó, trendorientált ruhakiskereskedő, amely a Z-generációbeli vásárlók egyik kedvelt célpontjává vált, a hírek szerint arra készül, hogy jövőre New Yorkban jegyezzék be részvényeit.

Az online divatcéget, amely amerikai vásárlók millióit nyerte meg magának a világjárvány idején, a tőzsdei bevezetés kapcsán, mintegy 66 milliárd dollárra értékelik a szakemberek. A tőzsdei bevezetése ezért, minden bizonnyal, nagy durranás lesz.

A Shein céget (ejtsd: si-in) több mint egy évtizeddel ezelőtt alapították Kínában (Hongkongban). A ruhagyártó és értékedítő vállalat a márkáját arra építette, hogy a trendeknek megfelelő minták alapján készítsen jó minőségű ruházatot és azt olcsón kínálja.

Gondoljunk csak bele! Náluk kábé 5 dollár a biciklis rövidnadrág, a 10 dollár egy női ruha és 14 dollárba kerül egy elegáns kabát.

Gurul is a szekér. Amerikában is.

A Shein tavalyi bevétele 23 milliárd dollár volt. A Wall Street Journal szerint ezzel megelőzte a H&M-et és megközelítette a Zarát, a fast fashion világának legdominánsabb szereplőjét.

De állítólag mindennek megvan az árnyoldala is. Legalábbis a rosszakaróik szerint.

Az amerikai törvényhozók és jogvédő csoportok aktivistái azzal vádolták meg a Shein-t, hogy alulfizeti az alkalmazottait, sőt kényszermunkát alkalmaz. Ezt azonban a vállalat tagadja.

Májusban amerikai törvényhozók levelet küldtek az Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletnek, amelyben azt kérték, hogy a Shein tanúsítsa, hogy termékei elkészítése során nem alkalmaznak kényszermunkát a kínai Hszincsiang régió ujgur közösségeiben.

Júniusban a Shein úgy próbálta tisztázni a munkaügyi vádakat, hogy amerikai divatszakembereket látott vendégül az egyik Guangzhou-i üzemében. Azonban Amerikában a Shein fényes, tágas "innovációs központjáról" készült képeket inkább úgy értékelték mint egy látványos mutatványt, amelynek célja az, hogy ezzel csak elfedje a kétes munkaügyi gyakorlatával kapcsolatos kritikákat.

Továbbá ott vannak a dizájnlopással kapcsolatos vádak.

Több ruhatervező beperelte a Shein-t, mert állítólag büntetlenül gyártja ruháik azonos másolatait.

De mit csodálkoznak? A kínaiak mindigis ezt csinálták. Ebben a legjobbak. Először koppintottak, majd idővel (bizonyos termékeknél) akár felül is múlják a koppintott márkát. Minőségben és innovációban is. Lásd a mobiltelefonok piacát!

A Shein mindenesetre közölte, hogy komolyan vesz minden jogsértésre vonatkozó vádat, de azt állítja, hogy a keresetek alaptalanok.

Akárhogy is van, az amcsik kekeckedni fognak, mert a cég Kínából származik, amelynek a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatai az Egyesült Államokkal jó ideje meglehetősen feszültek.

Talán ezért is, a vállalat 2019-ben Szingapúrba helyezte át székhelyét. Ez vélhetően része annak az erőfeszítésnek, amely a jelek szerint arra irányul, hogy a Shein az amerikai befektetők számára is elfogadhatóbbá tegye magát.

Ami azonban tényleg gond, az az egész gyorsruházati iparágra vonatkozik, nemcsak a Shein-re.

A fast fashion egy nettó környezeti katasztrófa. A Világbank 2019-es jelentése szerint az iparág felelős az éves globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért, ami több, mint az összes nemzetközi repülőjárat és a tengeri hajózás együttvéve.

De erről sem feltétlenül a ruhagyártó cégek tehetnek, hanem az emberek (főleg a fiatal generáció), akik úgy rendezték be az életüket, hogy - egy kis túlzással élve - szinte nem mosnak, hanem újabb és újabb göncöket vesznek, illetve rendelnek a neten, amit csomagban hazaszállítatnak maguknak. Aztán, ha megunták, jöhet a következő divatszett. Mert piszkosul olcsó.

Igaz, a Shein általános árai a Zara és a H&M szintjén mozognak, de az egy darabra jutó árak jóval alacsonyabbak. Azaz a Shein rengeteg 5 dolláros pólót és 10 dolláros ruhát ad el.

A lényeg: A Shein-nek mindezen túl, ha amerikai tőzsdei cég akar lenni, akkor meg kell küzdenie azzal az akadállyal is, hogy egy durva és kegyetlen IPO-piacon kell helytállnia, ahol már több nagyra értékelt tőzsdei debütálás is látványos bukás lett. Ilyen volt például az Instacart, a Birkenstock vagy az Arm Inc. esete.

(Képek: WSJ, Stevens Tomas/Abaca/Sipa)