CSAK BÉKESSÉG LEGYEN!

Amiért az ENSZ halálra van ítélve 2022. febr. 26.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) utódaként hoztak létre 1945-ben. Céljai a békteremetés, béke fenntartás, béke megőrzés. Azonban bármennyire is szépen hangzanak ezek  az nemes célok, a szervezet struktúrája végletesen elavult.

A második világháborút befejező győztes hatalmak korai (és korán porrba hulló) hurráoptimizmusát tükröző struktúra már a hideg háború éveiben is bemutatta életképtelenségét. Az ENSZ ténylegesen döntéseket hozó szerve, a Biztonsági Tanács öt állandó tagot és ma már tíz meghívott tagot számlál. Az öt állandó tag: USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország (korábban a Szovjetunió), Kína (1971-ig a Kínai Köztársaság - Tajvan). 

Ebből is látszik, hogy a második világháború győztes hatalmai határozzák meg ma a világpolitika biztonsági kérdéseit.

A Biztonsági Tanács öt állandó tagja vétójoggal bír, amit a Szovjetunió az első igazi konfliktus, a koreai háború alkalmával elmulasztott alkalmazni – a szovjet képviselők kivonultak a teremből, így a BT megszavazta az ENSZ békefentartók Koreai-félszigetre való vezénylését. Azután többet az oroszok nem vonultak ki gyűlésről.

Az ENSZ tehát a második világháború utáni világ problémáinak orvoslására született, ám azóta sok víz lefolyt a Gangeszen: az egykori győztesek között ma már nem találjuk a Szovjetuniót, ahogy a köztársasági Kínát – Tajvant – sem. Helyettük Oroszország és a gazdasági szempontból már megkerülhetetetlen kommunista Kína dönt a világ sorsáról. De nem csak ebben történtek változások. A dekolonizációs folyamat révén számos ország nyerte el a függetlenségét, köztük olyan gazdasági nagyhatalmak, mint India is. A világ sorsáról mégis az öt állandó tag dönt. (És abba tényleg ne menjünk bele, hogy Franciaország hogy került a győztes hatalmak oldalára, lévén a világháború alatt nem sok katonai babért sikerült felhalmozniuk, cserébe az ország jelentős része kollaborált a nácikkal, de ez már tényleg nem tartozik ide...)

És mit látunk ma? Az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő ENSZ-nyilatkozat elfogadását megvétózza Oroszország.

A dokumentum egyébént kimondottan finom hangvételűre sikeredett, nem tartalmazza az „elítéljük” kifejezést, helyette a „sajnálatunkat fejezzük ki” szóvirág szerepel, ahogy Putyin nevét se tartalmazza a szöveg.

Ezen a szinten tehát tényleg felmerül a kérdés: mi szükség van még erre a bohózatra? Itt az ideje megreformálni a 193 tagországot számláló, de valójában 5 ország érdekeit képviselő nemzetközi szervezetet.

Hogy hogyan kellene kinéznie az új ENSZ-nek, nem az én tisztem eldönteni, de annyi bizonyos, hogy nem lehet a világbékét úgy garantálni, hogy arról egy 75 éve véget ért háború győztesei döntsenek egy azóta teljesen megváltozott világban. Enné demokratikusabb megoldásnak is kell léteznie.