CSAK A KEZÉT FIGYELD!

Amikor a pénzt söpörték Budapest utcáin 2025. aug. 1.

Magyarországon 1946. augusztus 1-jén bevezették az új fizetőeszközt, a forintot, amelynek értéke milliókban mérhető különbséget mutatott az előtte használatban lévő pengővel. A bevezetésekor 1 forint egyenlő volt 400 000 kvadrillió pengővel.

1927. január 1-jén az elértéktelenedett koronát felváltották egy új pénzzel: a pengővel. A pengő, bár kezdetben igazán jól vette az akadályokat, a pénzromlás ellen nem tudott mit tenni. A második világháború után a világ eddig ismert legnagyobb inflációja során teljesen elvesztette értékét. A hiperinflációt követően került sor a stabilizációra és az új magyar forint bevezetésére. 

Amikor 1946. augusztus 1-jén bevezették az új fizetőeszközt a hiperinfláció visszaszorítására, a forint értéke milliókban mérhető különbséget mutatott. A bevezetésekor 1 forint egyenlő volt 400 000 kvadrillió pengővel.

A forint bevezetésére a háborús pusztítás eredményeképpen kialakult válsághelyzet adott okot. A gyárak nagy része nem működött, a termelés szinte teljesen leállt.

Élelmiszer- és munkaerőhiány lépett fel. Az államnak nem voltak bevételei, a forgalomban lévő pénznek nem volt fedezete, a gazdaság működésképtelenné vált. Emellett pedig kénytelen volt az állam fizetni a jóvátételt a győztes hatalmaknak, hitel felvételére pedig esély sem volt.

Akkoriban a világsajtót is bejárta a Mizerák István által készített fotó, amelyen az utcaseprő takarítja össze a főváros utcáin heverő, értéktelen bankjegyeket.

A kormány az új valuta bevezetésének időpontját augusztus elsejében jelölte meg, fedezeteként a sikeres aratás és a Magyar Nemzeti Bank aranykészletének már megígért visszaadása reményében.

1946. augusztus elsején tehát megjelent az új értékálló pénz, a forint.

A forintkibocsátás mértékét 1946-ban az 1939-es szint felében, azaz egymilliárd forintban határozták meg. A kibocsátás hónapjában a teljes éves összeg alig egynegyed részét hozták forgalomba. A pénz forrása elsősorban a jegybank lett, amely csak a legtermelékenyebb, főleg állami tulajdonú vállalatoknak adott hitelt. Az áruforgalom közel a kétszeresére emelkedett az új forint bevezetését követő két hónapon belül, megközelítve az 1938. évi szint 60%-át.

A forint nagy múltra tekint vissza. Egykor még Firenzében verték az első aranypénzeket, a fiorino d´oro elnevezésű érméket. Később Károly Róbert magyar király firenzei mintára 1325-ben értékálló aranypénzt veretett a magyar bányákból nyert aranyból, amely az aranyforint nevet kapta.