Április tizenkettedike nem lesz a kitelepítettek emléknapja Szlovákiában 2023. márc. 17.

„Április 12-e a magyar országgyűlés határozata alapján a Felvidékről kitelepítettek emléknapja Magyarországon. Most meg van rá az esély, hogy ez a nap Szlovákiában is az elhurcoltak és kitelepítettek emléknapja legyen”, írtuk még február 20-án, tegnap a szlovák törvényhozás most elkaszálta a javaslatot, ahogyan az várható volt tőle. Így vigyáznak a képviselők Rastislav Káčer külügyminiszter vérnyomására. 

„Meg kell emlékeznünk mindenkiről, akiket a jogfosztottság éveiben, 1946 és 1948 között áttelepítettek, vagy kitelepítettek a Csehszlovák Köztársaságból. Körülbelül 223-300 ezer lakosról van szó”

– jelentette ki február végén Gyimesi György, OĽANO képviselője, a javaslat egyik beterjesztője. 

Az előterjesztők azt akarták elérni, hogy a meghurcolt zsidóknak, magyaroknak, németeknek és romáknak is legyen emléknapja.

Grendel Gábor (OĽANO) a parlament alelnöke kicsit naivan, de jóhiszeműen úgy gondolta, hogy a fiatal állam képviselői felnőttek a feladathoz, képesek gesztust gyakorolni, és a parlament hajlandó lesz bővíteni az emléknapok számát.

Mint kiderült, a magyarok felé tett gesztus még mindig felér egy hazaárulással Szlovákiában! 

Tegnap döntött a szlovák törvényhozás:

Április 12-e nem lesz a kitelepítettek és elhurcoltak emléknapja. 

A szlovák „honatyák és honanyák“ nem fogadták el az OĽANO frakció munkaszüneti napokról és emléknapokról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatát. 

Az indoklás szerint a javaslat célja „a múlt feldolgozása, valamint az államalkotó nemzet és a nemzeti közösségek közötti történelmi megbékélés elősegítése" volt. Úgy látszik, erre piciny országunknak ma nincsen szüksége.

Pedig egy adott ország úgy tudja legkönnyebben kivívni kisebbségei, nemzeti közösségei lojalitását, ha folyamatosan gesztusokat gyakorol feléjük. Ez Szlovákiában elmaradt. Megint...

Tovább a káčeri úton...