ZSÍR

Arany János: V. László 2023. febr. 22.

1440. II. 22-én Komáromban született Albert király és Erzsébet királyné gyermeke, V. László, Ausztria hercege, cseh és magyar király, a második Habsburg a magyar trónon. 

A fiatal herceg négy hónappal az apja halála után született, ezért is nevezték Utószülött Lászlónak. Habár már születése után röviddel megkoronázták, csupán I. Ulászló 1444-es halálát követően „foglalhatta” el a trónt, bár akkor még csak négyéves volt. Ténylegesen 1453-1457 között uralkodott magyar királyként.

V. László egy igazán zűrzavaros időszakban élt, apja halálát követően az anyja, Luxemburgi Erzsébet elrabolta a Szent Koronát a visegrádi várból, hogy a fiát megkoronáztassa, még mielőtt a magyar rendek mást hívnak meg a trónra, ám I. Ulászlót addigra már behívták az országba. Akkoriban a főnemesi ligák irányították ténylegesen az országot. 

A gyermek király felnőtté válásáig Hunyadi János kormányzói tisztségben irányította Magyarországot. A sikeres hadvezérként ismert kormányzó győzelmei miatt az utókor is inkább rá, mint a fiatal királyra emlékezik, akinek legemlékezetesebb tette a kormányzó idősebbik fiának, Hunyadi Jánosnak a kivégeztetése, illetve a fiatalabbiknak, Mátyásnak a Prágába cipelése. 

V. László 1457. november 23-án, egy három napos betegség következtében, 17 éves korában halt meg, miközben az esküvőjére készült a francia király, VII. Károly Magdolna nevű lányával. 

Bár korábban úgy vélték, méreg okozta a fiatal király halálát, a modern tudomány inkább leukémiára gyanakszik. 

V. László alakja és tragikus halála több irodalmi műben is feltűnik, többek között Erkel Ferenc Hunyadi László című operájában, vagy François Villon Ballada tűnt idők lovagjairól című versében. Ám mind közül a legismertebb Arany János balladája, az V. László, melyet alább meg is hallgathatunk Dányi Krisztián előadásában. 

Nyitókép: visitdanube.eu